Századok – 1929-1930
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 353
Adalékok Bethlen Gábor történetéhez. (Első közlemény.) Nagyon nehéz Bethlen Gábortól elszakadnunk. Mennél többet foglalkozunk vele, annál jobban érezzük a híját az oly forrásanyagnak, mely világot derítene pályájának egyes homályban maradt életrajzi, lélektani és történeti problémáira. Ε sorok írója, ha más feladatért látogat is levéltárt, meg nem állhatja, hogy széjjel ne nézzen a Bethlen korára vonatkozó iratok közt. Így nemrégiben Simancasban is átnézett egy-két csomagot, noha tudta, hogy Gindely és Fraknói alaposan kiaknázták Bethlen korára nézve a történeti adatoknak azt a világhírű bányáját. S mégis leírhattam a diplomáciai jelentések nagy tömegéből néhány töredéket, melyeket itt közölni is akarok. Nem azért, mintha tartalmuk teljesen ismeretlen volna, sőt van egy már formában és tartalomban régen ismeretes is közöttük. Azonban mindegyik olyan, hogy amikor jelentőségét vizsgáljuk, a Bethlen-kutatás legvitásabb kérdéseivel kerülünk szembe. I. Az uclvar erdélyi politikája Bethlen korában. Gróf Onate, a bécsi spanyol követ 1620 május 13-án írja királyának a következőket: az udvar Cesare Gallót egyebek közt azzal a megbízással küldötte Konstantinápolyba, hogy „ha szerét teheti, eszközölje ki Gábornak Erdélyből va,ló kiűzését, s oda Homonnaynak, vagy Gratianinak, a. moldvai vajdának beigtatását és noha úgy látszik, hogy ezáltal a töröknek nagyobb hatalmat adunk, mint aminővel eddig rendelkezett Erdélyben, a dolgok mai állapotában jónak gondolják abba a tartományba katholikus fejedelmet vezetni és ha az Homon-Századok, 1329. IX—X. füzet. í!3