Századok – 1929-1930
Tárcza - Varju Elemér: Felelet „A gróf Bethlen-család története” című munka ismertetésére érkezett válaszra 329
TÁRCA. 343 hogy egy iparrajziskolai tanulónak visszaadná a tanára; képtelen volt a kanna pompás csücskét perspektivikusan a' kanna testéhez illeszteni. De senki sem várja tőle, hogy annak korát s mesterét megállapítsa és semmi jogcíme a hozzászóláshoz, ha azt más, akinek ez mesterségébe vág, megállapítja. A gyöngébbek kedvéért az alsórákosi ónkannáról és a S. úr által Roth Viktor nyomán előkelő művésszé előléptetett HB-jegyű mesterről is elmondok egyet és mást. Először is azt, hogy egy H. B. (a két betű egybe van írva!) jelű ónöntő Segesváron a XVI. század végén és a XVII. század első felében dolgozik, tehát 1699-ben ez a derék mester nem szerepelhet. De van HB betűs ónöntő ugyanezen időtájban (szintén egybeforrott betűkkel!) Brassóban, sőt lenne, ha az emlékeket összeírná valaki, bizonyosan egyebütt is, úgy korábbi, mint későbbi időben. Másodszor, hogy a gr. Bethlen-család története 401. lapján az alsórákosi kanna mellett közölt városi bélyeg vagy rosszul van visszaadva, vagy — nem a segesvári únöntőcéh jele. Harmadszor, hogy Roth Viktor ama megállapítása, mintha az általa egy embernek tulajdonított kannákat HB mester díszítette volna vésésekkel, nem állja meg a helyét. Mert a vésés az ónedényeken legtöbbnyire nem származott az ónöntő kezétől, hanem egy másik, elsősorban vésnökséggel, maratással foglalkozó személytől. Előttem a segesvári HB. mesternek három jó alakú, nagy kannája áll,1 minden vésett dísz nélkül, viszont ugyancsak itt van másik négy, a Roth által idézett (nálam fényképeken meglevő) kannákéhoz egészen hozzáillő vésetű, a XVII. század első feléből való kanna, amelyeknek füle is ugyanolyan mintából van öntve, mint az előbbieké β hármon a billentő végén megvan a HB-re jellemző maszk és íme rajtuk a segesvári bélyeg mellett MI., GB., DK., illetőleg DR betűs mesterjegy van beütve. Ebből Κ világos (amit mindenki, aki ónmívekkel behatóbban foglalkozik, tud), hogy a tálakon és kannákon látható vésett díszekből a kannák öntőire és korára következtem nem lehet, de legkevésbbé lehet a rájuk vésett évszámokból.2 Világos az is, 1 A hely megjelölése nélkül említett darabok a M. N. Múzeum gyűjteményében vannak. 2 A Nemzeti Múzeumban van egy földből kikerült énkanna, budai bélyeggel, amelyen az eredetileg bevésett 1500 évszámot egy későbbi tulajdonos 1541-re változtatta. Van aztán olyan is, amelynek fedelén M. D. a gondosan bevésett év, a rá alkalmazott pajzson pedig: 1554. A vésett díszítést illetőleg Berling Altes Zinn című könyvében (28— 29. 1.) ezt mondja: „Hin und wieder hat sich auch wohl ein Zinngieszer auf diese Technik besonders gelegt. .. Zumeist pflegten sich indessen die Zinngieszer bei solchen Aufgaben an Kupferstecher, Graveure, Silberetecher, Büchsenschäfter und sonstige Handwerkskünstler zu wenden." A céhszabályzatoknak a mesterremok elkészítésére vonatkozó pontjai semmiféle vésett munkát nem említenek.
