Századok – 1929-1930

Tárcza - Varju Elemér: Felelet „A gróf Bethlen-család története” című munka ismertetésére érkezett válaszra 329

táRca. 335 Erdélyben a heraldikai érzéki teljesen elhanyatlott.1

Vigasztaláson ira szolgál, hogy ezt a járatlanságra valló véleményt osztják az összes számottevő heraldikusok. Bárczay Oszkár (A heraldika kézikönyve, 299. 1.) ezt írja: „A heraldikai ezabályoknak megfelelően szerkesztett címereknek... leírása nagyon könnyű, de a helytelenül szerkesztetteké sok esetben majdnem lehetetlen. Az erdélyi fejedelmektől adományozott címerekben néha annyi mindenféle címerkép van és oly mesterkélten, zavart összeállításban, hogy a címerleírás szabályaitól okvetlenül el kell térnünk, ha azt akarjuk, hogy megértsenek." Jóval erőteljesebben nyilatkozik Csorna József A magyar heraldika korszakai c. munkája2

119. lapján: „Az erdélyi fejedelmek címerfestői rossz iskolában tanultak s lassanként elfeledték az olasz iskola előnyeit is és gyártották nagy számban az erdélyi armálisok heraldikai tévedéseit ... Az erdélyi címerek a heraldika legmélyebb süllyedését mutatják ... ezek ... az olasz renaissance heraldikai modor elferdült, félreértett fattyúhajtásainak tekintendők." Harmadikul szólaltassuk meg Áldásy Antal egyetemi tanárt, a M. T. Akadémia r. tagját. 1923-ban megjelent és S. úr által is idézetts Címertana 55. lapján ezt találjuk: „Az erdélyi fejedelmi kancellária által kiállított címerek a XVII. sz. elejétől kezdve a teljes hanyatlás képét tárják elénk ... Heraldikai tekintetben legtöbbjük téves, kifogásolható, a heraldikai szabályok betartásáról szó sincsen és emellett nagy részük a művészi kivitelben is rendkívül gyönge." Elég ennyi? Azt hiszem, sok mindent megértet az a körülmény, hogy S. úr ennek a heraldikai iránynak nagy bámulója s ennek rendszerével foglalkozik. A „Bethlen—Thoroczkai" síremlék dolgánál nagy elégtételéül szolgál S. úrnak, hogy a két Bethlen György helyett Gergelyt írtam. Nyilvánvaló: nem tudtam, miként „Georgius = György és. nem Gergely". Ε lesújtó megállapítással már most el lehet siklani az egyetlen darabnál elkövetett következő tévedések felett: 1. Lerajzoltatik egy sírkő s ráíratik a legzagyvább felírás, amit csak a latin nyelvben való járatlanság összeirkálhat. 2. Ennek alapján ráfogja, hogy az emlék egy Thoroczkay-leányé volt (akit Katának neveztek), β 3. ugyanez alapon Thoroczkay-címer lesz a gr. Károlyiak közismert címeréből, holott a két főúri család címere között valóságban semmi hasonlóság sincs. Mondani sem kell, hogy mindezek a szarvashibák elmaradnak, ha fénykép állna a 1 Tiltakozom az ellen, hogy S. úr, mint erdélyi ember, αζ δ erdélyi heraldikájukról beszél. Az épp annyira a miénk, akiktől Erdélyt elszakították, mint azoké a magyaroké, akik a rab Erdélyben maradtak. 2 Elsősorban ezért a művéért választották be a M. Tud. Akadémiába. 3 „Ügy látszik, felületesen, vagy sehogy sem olvasta", írja énrólam S. úr.