Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Barkóczy Klopsch Béla: Der Heimzug der Armee des Generalfeldmarschalls von Mackensen durch Ungarn; nach dem Zusammenbruch. Ism.: Varga Endre 316

316 történeti irodalom. 316. get, a Vatikánt pedig még szorosabban Franciaországhoz fűzte. Vájjon Bismarck volt-e ebben a hibás, amint Balanyi hiszi, vagy a monarchia; ebben a kérdésben nehéz Balanyival egy véleményen lenni. Különösen azóta, hogy a lateráni egyezmény létrejötte óta Francesco Salata olasz történetíró, aki Cavour egyházpolitikai vonatkozású levelezését készíti sajtó alá, olyan újabb dokumentumokat tett közzé (Per la storia diplomatica della Questione Romana, vol. I. Milano, 1929, és a Corriere delhi Sera 1929 február—áprilisi számaiban megjelent közlemények), amelyek a monarchia kétoldalú, végső eredményében végzetesen hibás politikáját a római kérdéssel kapcsolatban méginkább nyilvánvalóvá teszik. Balanyi állásfoglalása ezen a ponton még revízióra szorul. Tóth László Béla Barkóczy—Klopsch: Der Heiinzug der Armee des G«-· neralfeldmarschalls von Mackensen durch Ungarn, nach dem Zusammenbruch. Budapest. 192S, Ausgabe des Ungarischen Nationalbundes. VI+83 lap és 1 térkép, arcképmelléklettel. Barkóczy ezredes könyve, mely az összeomlás idején a Balkán-félszigeten állott német haderők további sorsát ismerteti, egyben — nagy vonásokban — áttekintést nyújt a hosszú küzdelem befejezéséről. A legtöbbször teljes szövegben közölt parancsok, utasítások, telegrammok és jegyzékek tömegéből kirajzolódik a hirtelen fegyvernyugvás nyomán támadt általános zűrzavar és fejetlenség képe, amelyben a szerb-oláh területeket megszálló, majd 200.000 főnyi német katona a hazától távol, egyszerre attól elszakítva, magára hagyva találta magát. A súlyos helyzetbe került Mackensen-hadsereg visszavonulási útja Magyarországon vezetett keresztül, amikor tehát szerző a hadmenet körülményeit és eseményeit ismerteti, a Károlyi-forradalom történetéhez is természetesen számos adatot szolgáltat. A központi hatalmak fegyveres ereje az 1918. év őszén hirtelen megingott s egyszerre összeroskadt. Bulgária 1918 szeptember 25-én fegyverszünetet kért s október 28-án a kardot Törökország is letette. A kedvezőtlen fordulat következményei s a mögöttes országrészekben mutatkozó bomlás arra indították az osztrák-magyar hadvezetőséget, hogy az ellenségeskedések azonnali beszüntetését mindenáron kieszközölje. A még október 29-én megkezdett tárgyalások eredményeként Weber tábornok és Diaz olasz vezérkari főnök november 3-án aláírták a fegyverszüneti szerződést, mely nemcsak az olasz frontra, de a monarchia valamennyi hadszínterére kiterjedt. Ε szerződés az osztrák-magyar hadak kai együttműködő, vagy osztrák-magyar területen tartózkodó német alakulatok hazatérésére — a cs. és kir. hadsereg-