Századok – 1929-1930
Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata - 257
274 gi.aser lajos. buda—eszéki úttól. Laknál elágazó és Yalpó város drávarévén'81 át a mai Valpovó helyén fekvő Selén városába7 8 * vezető út. Említi Lak és Sárok között a pécsváradi konvent 1410. évi78 3 és Beremennél délre a pécsi káptalan 1399. évi784 oklevele. Az Eszékről szétágazó utak közül csak hat érdekel ben-141. nünket a Dunántúl szempontjából. Egyik az eszék—váraljai út, mely Laskó városán78 5 visz át. Róla szól Veresmartnál a pécsváradi konvent 1347. évi oklevele.78 6 Ugyanezt a célt szolgálja az eszék—baranyavári útból Keskendnél kiágazó és Karancs város78 7 érintkezése után 142. Hercegszőlősnél a fenti vonalhoz csatlakozó út. Említi Karancs és Szőllős közt a pécsi káptalan 1357. évi oklevele.7 8 ® Az idő megrövidítését célozta a Karancsról, a régi 143. római út helyén, egyenesen Váraljára vivő vonal, melyet a fenti oklevél is említ.78 8 Ugyancsak Karancson át vitt a buda—eszéki vonal 144. Baranyavárt elkerülő álútja. Keskendnél ágazott ki és Laknál tért vissza. Rá vonatkozik a pécsi káptalan 1413. évi oklevele.76 0 Az eszék—somogyvári út Turonynál ágazott el a pécs— eszékitől és Gáré városán76 1 átmenve, Csérdnél egyesült a pécs—somogyvári úttal. Róla szól Gárénál a pécsi káptalan 145. 1384. évi,"2 Kisdérnél a pécsváradi konvent 1329. évi,7 " Bagotánál a pécsi káptalan 1262. évi,76 4 a pécsváradi konvent ugyanezt átíró 1413. évi78 5 oklevele, a pécsi káptalan 781 Csánki: II. 466. 782 Csánki: II. 465. 783 Zichy-ce. okltára VI. 48: „penes unam magnam („viam" hiányzik) que de Lak greditur ad ipsam possessionem Sarogh". 784 Dl.: 8.613: „magnam viam per quam itur ad prefatam possessionem Bala". 785 Csánki: II. 463. 783 Anjoukori okmtár V. 88: „magnam viam que procedit versus villám Werusmorth". 787 Csánki: II. 462. 788 Anjoukori okmtár, VI. 589: „viam magnam que vádit de dicta Zeleus ad Karanch". 788 U. ott: „magnam viam Kyralwta": „A király útja" kifejezés balkáni eredetű. Szerbiában és Bulgáriában a római utak maradványait általában „via regis''«nek vagy „carski put"-nak nevezik L. Jirecek:: Die Handelstrassen und Bergwerke von Serbien u. Bosnien während d. Mittelalters. Prag 1879. 8. old. 790 Dl.: 10.091: „viam magham per quam de dicta possessione Lak itur ad possessionem Baan vocatam". 781 Csánki: II. 462. 782 Zichy-cs. okltára, IV. 282. 783 Fejér: VIII. 3. 400. 784 Wenzel: VIII. 45. 795 Dl.: 533.
