Századok – 1929-1930
Értekezések - GYALOKAY JENŐ: A tömösi ütközet 1849 március 21-én 237
a tömösi ütközet 1849 március 21-én'. 255 döntő taktikai csapás, mint ahogyan elmaradt az egész erdélyi tavaszi hadjáratból is. Lehet, hogy ellenmondást provokálok, de azért — elfogulatlanul vizsgálva az eseményeket — mégse habozom kimondani, hogy ennek a hadjáratnak sikere kápráztató volt ugyan, de teljessé mégse vált. Állapodjunk meg itt egy kissé. Minden háborúnak az a célja, hogy az ellenséget leverje, vagy legalább is annyira megbénítsa, hogy az, számbajövő időn belül, nagyobbszerű hadműveletre képtelenné váljék. A döntésnek leggyakoribb, háborúban természetesnek mondható eszköze a fegyver. De eldöntheti a mérkőzés sorsát valami belső bomlás, vagy7 éppen felfordulás, a külpolitikai viszonyok váratlan váltó-ZclS cl j cl gazdasági kimerülés, úgyszintén a földrajzi és meteorológiai tényezők kedvezőtlen alakulása is. Az utóbbinak örökre emlékezetes és klasszikus példája a francia „grande armée" 1812-i rémes tragédiája marad, amidőn a szinte végtelennek mondható orosz föld, a hideggel és nélkülözéssel karöltve, alaposabban végezett a francia hadsereggel, mint ahogyan az oroszok, véres győzelmek egész hosszú során, végezhettek volna vele. Ámde Erdélyben nem volt ilyen veszedelmes a dolog. Igaz, hogy az osztrák hadtest bomladozott már a sok hajsza, koplalás és a legutóbbi vereség következtében, de nem fogyott el. Itt tehát múlhatatlanul szükséges lett volna a magyar fegyverek egy vagy több olyan döntő diadala, amely az ellenség állományán is nagy eret vágva, megfosztotta volna azt a további sikeres működés lehetőségétől. Ilyen tökéletes győzelmet hiába keresünk az erdélyi tavaszi hadjáratban. Az Erdélybe vonult oroszoknak csak egyik, még pedig kisebb, csoportja1 vallott könnyen kiheverhető kudarcot; a másik — a nagyobbik — veretlenül, minden számottevő fogyatkozás nélkül vonult ki az országból.2 Az oroszok vesztesége, nyolcheti itteni időzésiik alatt,3 állományuknak legfeljebb öt százalékára rúgott. Az osztrákoké nagyobb volt ugyan, de ennek se volt megsemmisítő hatása, amit legjobban az a köriil-1 Skariatin, március 11-én és 28-án. 2 Engelhardt brassói különítménye ceupán egy, nagyon jelentéktelen harcban vett részt, februárius 4-én. 3 1849 januárius 31—március 28.
