Századok – 1929-1930

Értekezések - GYALOKAY JENŐ: A tömösi ütközet 1849 március 21-én 237

238 gyalókay jenő: — a tömösi ütközet 1849 március 21-én. Legrészletesebben egy osztrák katonaíró — báró Heydte Ágoston1 — emlékezik meg a Brassó körül azok­ban a napokban lezajlott hadieseményekről2 s a magyar feldolgozók is nagyobbára az ő nyomán járnak. De ez a leírás se eléggé beható ahhoz, hogy az ütközet lefolyását a valószínűségnek megfelelően képzelhessük el. Mindamellett mégis csak Heydtenak köszönhetjük, hogy ma már határozottabb körvonalakkal bontakozik ki előttünk a tömösi hare. Ugyanis Heydte, akit a sza­badságharc leverése után az erdélyi guberniumhoz osz­tottak be, meg akarván irai a hadjárat történetét, nagy buzgósággal és jó sikerrel gyűjtötte nemcsak a minden­felé elszóródott hivatalos kútfőanyagot (amelyet az el­kallódástól ő mentett meg), hanem a résztvevők feljegy­zéseit is. Pontosan formulázott kérdésekkel fordult az erdélyi események szereplőihez, kik köziil sokan részle­tesen válaszoltak is neki. Különösen érdekelte Heydtet Brassó kiürítése s az azt követő tömösi ütközet. Meg­kérte tehát Kalliány József altábornagyot, aki a tárgya­landó ütközet idején ideiglenes hadtestparancsnok volt, hogy írja meg a március 4. és 22. közé eső napok törté­netét.3 Kérdőivet küldött továbbá Schmid József 5. dra­gonyos ezredbeii főhadnagynak is, aki — mint a már­cius 21-i ütközetben egyedül harcolt Van der Nült'-dan-1 1849-ben őrnagy volt az 5. dragonyos ezredben. 1880-ban halt meg, mint nyug. tábornok, a krassószörénymegyei Zagu­zsényban. 2 Der Winterfeldzug des Revolutionskrieges in Sieben­bürgen. (Leipzig, 1863.) 310. és k. 11. " Az 1786 nov. 9-én született s 1859 febr. 5-én elhalt Kalyáni Kalliány József magyar ember volt. Erdélyi szárma­zású családja 1700 .júl. 10-én kapott I. Lipót királytól címeres nemeslevelet. Józsefet 1852 júl. 22-én bárói rangra emelte 1. Ferenc József király. (Siebmacher's grosses u. alig. Wap­penbuch. Der Adel von Ungarn. Suppl. B. 72. 73. 1.) 4 Van der Niill Frigyes ezredest vezérkari főnökül kül­dötte Puclmerhez Windisch-Graetz: „Übrigens sende ich Euer Excellenz unter einem den Oberst Van der Null, in der Eigen­schaft als Chef Ihres Generalstabes, und hoffe Euer Excellenz durch Beigabe dieses ausgezeichneten Offiziers eine willkom­mene Hilfe für die ferneren Operationen zuzusenden." (Win­disch-Graetz Puchnernek: Buda, 1849 febr. 7. — Kriegs-Ärchiv Wien: Präs. Acten des Gen. Odos Hermannstadt. 1849. fasc. II. Irregestr.) Ámde Maroicic őrnagy, aki már a korábbi vezérkari főnököt — Teutsch őrnagyot — is kitúrta a helyéből, Win­disch-Graetz akarata ellenére is meg tudta akadályozni azt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom