Századok – 1929-1930
Értekezések - VISZOTA GYULA: Kossuth Lajos és a Pesti Hirlap 5
KOSSUTH LAJOS ÉS A l'ESTI HÍRLAP. £> a melléklap címe ugyanis aggodalmat keltett a helytartótanácsnál, — hogy milyen hivatalos jegyzetek kerülhetnek a melléklapba, mert ez az engedélyben nincs részletezve. A kancelláriához ez az irat 1841 január ,11-én került. Ismét Szögyény intézte el. Hivatkozva a fenti engedélyező rendeletre, hangsúlyozta, hogy ugyanazok a feltételek állanak Landerer lapjára, amelyek Munkácsyra állottak fenn, hogy a Hivatalos Tudósítások semmiképen sem hivatalos jellegűek, csak olyan tárgyak jelenhetnek meg benne, amelyeket az Utasító közölhetett. Ez a január 14-én keltezett irat! expedícióra csak január 27-én, Budára pedig február 6-án került, amikor a Pesti Hírlap már egy hónapja megjelent. Amint a fentiekből kitűnik, Szentkirályinak az Értekezőért, másrészt Landerernek a Pesti Újságért való folyamodása és a kancelláriának ezekre vonatkozó tárgyalása körülbelül egy időben történt: Landereré november közepén, Szentkirályié pedig november végén, elintézve december végén. A tárgyalásokból határozottan megállapítható: 1. hogy amikor Landerer a Sürgöny jogának átruházását kérte Pesti Újság címre, a szerkesztőről szó nem esett, tehát Kossuthnak neve sem kerülhetett szóba és a kérés indokolásából az derül ki, hogy a szerkesztést is Landererről feltételezte Szögyény, amikor így ír: „quantum vero ad personales in quovis Redactore requisites qualitates attinet — postea, quae ex parte Praesidii Dicasterii hujus aulici cum eo declarata fuere, quod ex praesidialibus incidenti petiti per toties fatum L. L. pro edendis Pestini Germanicis Novis Privilegii interventis pertractationibus off se constet eundem tam in respecta sentiendi rationis, quam sub obtutu caeterarum illius dotum ita compara tum esse, ut illi opus vulgandarum politicarum etiam Ephemeridum tuto concredi valeat, Oanoellaria haec aulica consideratis administrationis publica« rationibus perinde nulli, quoad rite, sobrioque sensu procurendum editionis talismodi Pagellarum negotium sollicitudini locum tribuere se debere rata." Ez kitűnik a kancelláriának 1840. évi, fentemlített 15967. számú ügyiratából, de kitűnik abból is, hogy Kossuth neve szóba sem kerülhetett, mert ha november 12-én 1 Canc. ir. 1841. 588/48. sz.
