Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Veit; Ludwig Andreas: Zur Säkularisierung in Nassau-Usingen. Ism.: Tóth László 192

192 TÖRTÉNETI IRODALOM. 192 Ez a munka buzdításul szolgálhatna hasonló emlékekben bővelkedő múzeumaink vezetőinek. Elsősorban a Székesfővárosi Múzeumnak, amelynek oéhtárgyai számra nézve sem sokkal maradnának az ulmi múzeuméi mögött. Varjú Elemér. Riccardo Fiiangieri di Candida: Notamenti e repertori delle Cancellerie Napoletane compilati da Carlo de Lellis e da altri eruditi dei secoli XVI. e XVII. Napoli. 1928. A nápolyi levéltárban, mely Európa egyik leggazdagabb levéltára, a kutató meg sem mozdulhat a Capasso kiadásában megjelent „Inventario cronologico sistematico" nélkül. Ebben számot ad Capasso az Anjou-registrumok sorsáról, a megmaradt kötetek tartalmáról, beosztásáról és jelzi az elveszett kötetek számát. Fiiangieri műve most ezt a munkát kiegészíti. Először is a levéltár viszontagságos múltjáról beszél, majd azokat sorolja fel, akik a XVI. század óta kutatásokat végeztek a levéltárban. Ezeknek a sorából kiemelkedik a nagy tudású és nagy szorgalmú De Lellis. Ezeknek a kutatóknak gyűjteményei rendkívül értékesek, mert az 1701-ki katasztrófa előtt készültek. Ekkor ugyanis, a levéltári anyag jelentékeny része megsemmisült, de az elveszett anyagnak legalább egy részét pótolják az említett gyűjtemények. Másrészt kulcs gyanánt szolgálnak igen sok meglevő registrumhoz. Filangieri kis munkájához táblázatokat csatol, melyek közül az 1. sz. jelzi, hogy a fennmaradt gyűjtemények közül mely kötetek tartoznak egy-egy korszakra. A II. sz. index az Anjou-registrumok repertóriumához és pedig úgy a megmaradtakhoz, mint az elveszettekhez, a registrum-címek mellett pedig a megfelelő repertóriumok kötet- és, lapszámát adja. így a kutató mindjárt tisztában van vele, hol találja meg a kulcsot a meglevő registrumokhoz és honnan pótolhatja az elveszetteket. Ennek fontosságát a kutatás szempontjából felesleges hangsúlyozni. Filangieri értékes összeállítása nagy mértékben megkönnyíti a kutató munkáját. Miskolczy István. Ludwig Andreas Veit: Zur Säkularisierung in Nassau-Usingen. Freiburg in Breiegau, 1928, Herder, 8-ad r., VIII, 64 1. A német egyházi fejedelemségek szekularizációjának kérdés.e ma Németországban valóban a tudományos érdeklődés homlokterében áll. Nehezebb volna arra felelni, hogy ez az érdeklődés mennyiben szolgálja csak a tudományt, s mennyiben táplálja politikai vagy más érdek. Tény az, hogy ma megvan, s erős visszhangra talált a német történettudományban. Max Braubaclinak az utolsó kölni választófejedelemről