Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Bálint Nagy István: Kolerajárványok Csanád vármegyében. Ism.: Varga Endre 177

TÖRTÉNETI IRODALOM. 179 delem idejére szóló különleges utasításokkal, a kolerára vonatkozó orvosi tanácsokkal láttatik el, kórházak, rastellumok rendeztetnek be, a vásárok, összejövetelek betiltatnak, a megye egyetlen gyógyszertára kiegészíti készleteit stb. Mindez intézkedések azonban csakhamar hiábavalóknak bizonyulnak. A kolera 1831 júniusában átlépi az ország határát s augusztus első napjaiban Csanádban is megjelenik, hogy 30—40 halottal fogyassza naponta az amúgy is gyér népességű terület lakosságát. Szerző itt ügyes rajzot ad a megye életéről a járvány alatt. A vidék képe olyan, mintha ostromállapotban volna. A vármegye éjjel-nappal ülésezik, az „Egésségre ügyelő állandó kiküldöttség" pihenés nélkül teljesíti szolgálatát, alig győzvén elkészíteni a jelentéseket és válaszokat a felsőbb helyekről s a szomszédos megyéktől, törvényhatóságoktól folyton érkező kérdésekre, utasításokra, megkeresésekre és értesítésekre. A helytartótanácstól, sőt közvetlenül a nádortól, Lenhossék országos főorvostól, vagy az Aradon székelő Orczy királyi biztostól napról-napra befutó, nem ritkán egymással ellentétben álló rendelkezések között a megyei hatóságok kezdik elveszteni tájékozódási képességüket. A járvány elleni küzdelemmel túlterhelt közigazgatásban amúgy is. zavarok támadnak, a közbiztonság megromlik, a drágaság nő, az élelmiszerellátás körül a legnagyobb nehézségek mutatkoznak. S a kolera akadálytalanul szedi áldozatait. A megye egészségügyi személyzete — egyetlen orvos, 3 chirurgus, néhány borbély és bába — a helytartótanács által segítségül küldött 5 járványorvos megérkezése után is lehetetlenül elégtelennek bizonyul, s az ismert orvosszerek sem a fertőzés megakadályozására, sem a baj lokalizálására, annál kevésbbé a betegek meggyógyítására nem lévén alkalmasak, még a rendelkezésre álló orvosi személyek is jóformán tehetetlenül kénytelenek szemlélni a ragály pusztítását. Az orvosok működésének eredménytelenségét látva, a nép inkább a megszaporodott kuruzslók segítségét veszi igénybe, babonás hiedelmek, mendemondák születnek. a nyugtalanság fokozódik, minden munka megáll s a magasabb társadalmi osztályok ellen itt is titkos forrongás támad.—· A felvidéki zendiilésekhez hasonló mozgalmakra azonban sor nem került, a pusztulás nem tartott sokáig. Ahogy a nyár az őszbe hajolt, a járvány megcsökkent s október végére megállott, lehetővé tévén, hogy a rendkívüli intézkedések feloldassanak s a megye élete a rendes mederbe visszazökkenjen. A munka hátralevő része a későbbi esztendőkben (1836, 1848—49, 1854—55, 1866-67, 1872—73 stb.) Csanád területén még többször is fellépett kolerajárványok rövid ismertetését vagy felsorolását tartalmazza. Az 1831—32. évi, ú. n. „nagy kolera" veszteségeihez s az ez által a kedvezőtlen politikai viszonyok folytán úgy a bei-, mint a külföldön okozott megrázkódtatásokhoz képest a későbbi járványok jelentősége általában jóval 13*