Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Esztergom évlapjai. Ism.: Iványi Béla 168

TÖRTÉNETI IRODALOM. 169 semmi sem történik ós ahol a „kultúrfölény" felé való haladás és a kultur-aktivitás inkább retrográd irányú. Pedig ha valamikor, xígy éppen ma fokozottan kívánatos lenne, ha ezek a magyar kultúra szempontjából néma gyerekek is végre megszólalnának. Mindezeknek tiszteletteljes előrebocsátása után, lássuk már most az előttünk fekvő közlöny tartalmát. A füzet vezető cikke a néhai való nagy Csernoch érsek utódát, dr. Serédi Jusztiniánt, az új érseket köszönti és az üdvözlés szerzője, az esztergomi főkáptalan igen tiszteletreméltó feje, dr. Walter Gyula esztergomi nagyprépost latin nyelven közli Serédinek érsekké való kinevezéséről és bíbornokká való kreálásáról szóló pápai bullákat is. Amidőn a nagypréposti köszöntéshez mi is őszinte szívvel csatlakozunk, egyúttal arra kérjük Esztergom új érsekét, hogy legyen nagy elődje hagyományainak hű ápolója és ne feledkezzen meg az érdemes Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulatról, hanem néhai János érsek nyomdokain haladva, támogassa e tiszteletreméltó egyesülést nemes céljai elérésében. Igen figyelemre méltó az Évkönyv második cikke, melyet dr. P. Eszterle József Péter franciskánus theológiai tanár írt: A ferencesek első letelepülése Magyarországon címen. Ebben a dolgozatban a szerző meglehetősen széles irodalmi alapon bizonyítani igyekszik, hogy 1224-ben a franciskánusok már végleg le voltak telepedve és szerinte az első magyarországi rendházuk nem az egri, hanem valószínűleg az esztergomi volt. A szerző állításai mellett mindenesetre figyelemkeltő érveket sorakoztat fel, s ha ezen állítások nem is sziklaszilárd bizonyosságok, mégis egy ezeknek alapján esetleg meginduló vita alkalmas lehet egyes kérdések tisztázására.1 Nem régen elhúnyt boldog emlékű Sós Elemér: Esztergom vára és ostromai címen megírt cikkéből a vár 1490—1543 közti története és az 1543. évi török ostrom részletes leírása közöltetik. Sántha József városi tanácsnok folytatja és befejezi az: Esztergom az 1848-as idők reform eszméi áramlatában című cikket, melyben arra a végső eredményre jut, hogy Esztergom város közönsége már 1848 előtt is híve volt ugyaii a politikai haladásnak és az alkotmányos átalakulásnak, azt azonban megérteni nem tudta. Ennek kell tulajdonítanunk, hogy Esztergom az új alkotmányos rendszer védelmére kelni és ennek megtartásáért áldozatokat hozni nem volt hajlandó. 1 Engedje meg a mélyen tisztelt szerző, hogy figyelmét a következő cikkekre hívjam fel: dr. Cs. (epela) L.(ajos): Az egri ferencesek 700 éves jubiléuma. Egri Egyházmegyei Közlöny LIX. évf. (1927) 50. 1. — Leskó József: Mikor telepedtek meg a ferencesek Magyarországon. U. itt. 70. 1. — Cs. L. A jubiláló ferencesekről. U. itt. 87. 1. — Leskó József: Eger és a ferencesek. U. itt. 88. lap.