Századok – 1929-1930
Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata - 139
150 GLASER LAJOS. Üj a Hatvanon, Kassán át Lengyelország· felé vezető út, mely ebben a korban legnevezetesebb útvonalaink egyike. Jóval nehezebb a Budát Fejérváron át elkerülő út meghatározása. Fejérvártól Móron át Győrig meglehetős biztos az útvonal, de Szeged és Fejérvár közt még Borcsiczky sem meri megadni a részletesebb útirányt. Ö leginkább a földvári vagy a paksi révre gyanakszik.14 1 Ezt a feltevést azonban el kell ejtenünk, mert okleveleink ugyan számos Duna-révről szólnak, de ezt a kettőt nem ismerik. A XVIII—XIX. század térképein fellelhetők ugyan, de ezek éppen a Dunánál, melyről kimutatható, hogy az Árpádkor óta változtatta folyását, nem irányadók. A két város között volt azonban középkori okleveleink sokat emlegetett átkelője: a madocsai rév.14 ! Nem messze innen, a balparton állt Pataj város,,14 3 melynek harmincadját II. Ulászló II. dekrétumának 29. cikkelye Buda és Fejérvár harmincadjaival együtt említi.14 4 Dunaföldvár felett nem messze pedig Pázmán pusztát találjuk, mely valószínűleg azo-^ nos Zsigmond 1415. évi oklevelében — mely a szászok fejérvári útján fekvő vámokról szó] — Óvár és Mór után említett „Pazon" vámhellyel.14 5 Ezek szerint Pataj—Madocsa—Földvár—Pázmán—Fejérvár lehetett az útirány. Fejérvárról Igar és Mór vámjain át146 tartott Győr felé. Örkény határától Püspökalap pusztáig terjedő szakaszát említi a veszprémi káptalan 1361. évi oklevele.1 *7 c) A középkor kisebb jelentőségű országutat. A középkorban számos „nagyutat" használtak még a külföldre vezető nagyutak mellett, melyek részben a nagyobb városokat kötötték össze, részben a fenti utakat. Ez utóbbi eset különösen a somogy—zalai részeken szembetűnő. Az útvonalak irányának megállapítása felette bajos. A külföldre vezető utaknál még csak meghatározhatók ezek az útleírások segélyével, a kisebb jelentőségű utak emlékét azonban csak néhány határjárás és vámhely őrizte meg.14 8 141 Borcsiczkv: 30—1. 14 = Dl. 12.143; Dl. 15.273; Dl. 13.043; Fejér: I. 328; II. 49; 123; VI. 2. 30; VII. 1. 142; VIII. 3. 435; Anjoukori okmtár IV. 47. 143 Csánki: III. 315. 144 Márkus: I. 610. 145 Zimmermann: III. 639—40. Maga a „Pazon" név nyilvánvalóan íráshiba, mert sem Pest, sem Fejér, sem Győr megyékben nem találtam hasonló hangzású helvnevet, sőt Tolnában, Veszprémben és Mosonban sem. ,4e Csánki: III.'332, 339; Dl. 14.124; Zimmermann: III. 639—40. 117 Hazai okmtár I. 235: „viam magnam per quam versus aliam possessionem dicti monasterii Zent Peter Olup itur". 148 Abszolút számban ugyan soknak tűnhetnek fel, de a terűlet nagyságához képest igen gyér adatokat nyújtanak.
