Századok – 1929-1930

Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata - 139

142 GLASER LAJOS. Ezek ezerint az adatok szerint az út Veszprémen, Vasváron, Muraszombaton át vitt Pettau felé, ami kétségtelenül nagy kerülő. Földrajzi magyarázatát keresni — mikor számos jobb és egyszerűbb vonal kínálkozott — erőltetett dolog volna. Inkább a megszokásnak lehet betudni. Ebben az időben ugyanis a semmeringi vonal Bécs és Olaszország között ismeretlen volt. A velenceiek Kőszeg— Szombathely—Sopron irányában jártak Ausztria felé. Velük egy karavánt képezve indulhattak el a Fejérvár—Esztergom felé tartó kereskedők is. Velük mentek, ameddig csak lehetett, és ez a határ volt a Rába. Itt már kénytelenek voltak eltérni Fejérvár felé. A két útnak tehát egy időben kellett használatban lennie. Mikor azután a semmeringi vonalra terelődik a bécs— velencei forgalom, a Magyarországra járó olaszok tovább is megtartják a megszokott utat. így a tatárjárás előtti korban is a fejérvár—veszprém— vasvár—muraszombat—pettaui vonalat kell az Olaszországba vezető főútnak tartanunk. Esztergomból Bicskéig már említettük az utat. Bicskétől azután Zámolyon vagy Lovasberényen át vitt Fejérvárra az út. Fejérvárról Berénhida és Peremarton mezővárosokon34 át vitt tovább Veszprémnek. Urhidánál szól róla a fejérvári konvent 1437. XI. 2-án kelt oklevele,3

5

míg Szent László 1082. évi oklevelének megjelölései3

6

úgy erre, mint a másik — Palotának tartó — útra egyformán illenek. Gelemérnél a fejérvári káptalan 1266. évi oklevele említi.3

7

Veszprém város és Biliege vámjain3

" áthaladva, Nagyvázsonynál eltér a tapolcai úttól, mit az bizonyít, hogy az út vámjait leíró 1514. évi oklevél Tapolca vámját nem említi.3

8

Nagyvázsonytól Sümegig terjedő része úgy mai, mint régi térképeinken ismeretlen, csupán Miiller tünteti fel. Okleveleink közül a biliege—veszprémi szakaszt Billege 1233. évi határjárása,4

0

a Sümegtől keletre eső Deáki pusztán átmenő részt pedig I. Károly 1335. évi oklevele4

1

említi. Sümeg városától4

2

Vasvárra vitt az út Tiirjén 34

Ceánki: III. 212, 215. 3r

' Nemzeti Múzeum törzsanyag: „viam magnam, que vocatur warut et de duci (így!) de Zeryebachona ad Vrhyda". 36

Fejér: I. 449—50. VI. 2. 350-1; Hazai okmánytár: IV. 1—2: „magnam viam que adiacet protenta versus Albam" stb. 37

Fejér: IX. 7. 679: „magnam viam per quam itur ad villám Guellemer. 35

Csánki: III. 218, 223; Fejér: IX. 101. 5B

Magy. Gazd.-tört. Szemle 1899. 148. 40

Hazai okmtár: IV. 17—8: „magnam viam que ducit ad Wesprimium" és „magnam viam que vádit per Bylugua". 41

N. Múzeum, Bogyay-es. lltára: „magnam viam que veniret de pre-dicta villa dyakv". « Csánki:' III. 24.