Századok – 1929-1930

Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata - 139

DUNÁNTÚL KÖZÉPKORI ÚTHÁLÓZATA. 141 levelei,1

8

melyek már csak „viam Baranyaynogut dictam antiquorem" néven emlegetik. Tehát ekkor már régi út volt és nagyságának emlékét csak magyar neve bizonyítja, de az egyik oklevél már csak „viam Baranyawth vooatam antiquam" néven említi.1

9 Csak a török alatt virágzik fel ismét ez a vonal, de mint hadi út. 1594-ben és 1597-ben Tata felé is erre mennek, egészen Bicskéig.2

0

Ahol ez az út a Dunavonalhoz ér, ott építtette a szultán Dsánkurtarán palánkát, az út védelmére. Az út Ercsi körül, az ősrégi dunamenti útba kapcsolódva, Adony, Földvár, Paks, Fadd, Tolna, Szekszárd2

1

mezővárosokon megy át a kesztölci vámhoz.2

2

Közben dunaszentgyörgy—faddi szakaszát említi a kalocsai káptalan 1424. évi oklevele,2

3

ugyanerről szól Fadd határában a tihanyi apátság 1055. évi alapítólevele.2

4

Hasonlóan Kesztölc táján Gara nádor 1381. évi oklevele.25

Továbbmenve Szék, Szekcső, Csele, Mohács mezővárosokat2

6

érinti útunk. Mohács—laki szakaszát említi a szekszárdi konvent 1394. évi oklevele.2

7

Lak határában szól róla a pécsi káptalan 1408. évi határjárása,2

8

míg a lak—baranyavári szakaszt a pécsi káptalan 1413. évi oklevele említi.29 Baranya vár mezőváros és vám hely volt;3

0

itt kelt át az út a Karasicán. A főbb állomások ezután a dárdai vám, az eszéki drávarév és Eszék város.3

1

Eszéknél azután szétágazott az út Varasd, Mitrovic, Bród, Dálja felé.3

2 A tatárjárás előtti olaszországi útról már jóval kevesebb adatunk van. Sem határjárás, sem útleírás nem őrizte meg kétségtelen emlékét. Csupán a következő korszakból maradt reánk egy 1514. évi oklevél, mely a fejérvár—görzi út vámjait sorolja fel, és két hasonló korú rövid útleírás.3

3 18

Orsz. Levéltár. Dl. 12.377. és Dl. 12.366 ; N. M. törzsanyag 1431. IV. 21. 19

Orsz. Levéltár. Dl. 12.366. 20

Török történetírók (Karácsony—Szegfű) III. 221, 267—8. o'd. 21

Csánki: III. 307, 409, 410, 4Ó8-9, 412, 411. 22

U. ott: III. 435. 23

Fejér: Codex Diplomatieus X. 6. 632: , magnam viam, que de villa Zenthgurg ad predictam villám Paad duceret". 24

U. ott: I. 391. 25

U. ott: IX. 6. 259, 262. ,2

e

Csánki: III. 411, II. 466, 461, 463. 27

Gróf Zichy-okmánytár IV. 559: „magnam viam ad villám Mohaeh proeedentem". 28

ü. ott: V. 539, 541. 29

Orsz. Ltár. Dl. 10.091 : „publicam viam per quam de dicta poseeseione Lak itur ad possessionem Baranyauar vocatam". 30

Csánki: II. 460-1. 31

U. ott: II. 530; Fejér: IX. 2. 271-2; Csánki: II. 282. 52

Részletesebben Hazai okmtár.: VIII. 21—24; Fejér: III. 2. 136—40. 33

Tud. Akadémia Tört. Bizottság oklevélmásolatai közt Mircae másolata a velencei állami levéltár Lettere di diversi CCX. jelzetű 1514. II. 14-i okleveléről. L. még: Gazd.-tört. Szemle 1899. évf. 147—8. Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkánfélszigeten 100—5; 490.