Századok – 1929-1930
Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata - 139
140 GLASER LAJOS. Domanovszky ebben határzárt lát,9 holott lényegében útkényszer. Minden külföldi kereskedő kénytelen volt ugyanis Esztergomba, a királyi székhelyre menni és ott addig várakozni, míg az engedélyt megkapta. Ez a rendelkezés, Esztergomot az ország főpiacává tette. Így azután az országba jövő idegen kereskedők elsősorban ezt keresték fel és itt rakták ki áruikat akkor is, mikor a kiviteli engedély szükségességét idők multán elfelejtették. Innen mentek azután tovább Pestre, Fejérvárra, vagy Győrbe. A gyakorlat tehát tényleg hasonlított az árumegállításhoz. Mikor Buda lesz az ország fővárosa és főpiaca, az érsek erélyessége fenntartja egy darabig a statuszkvót, de a királyok átal támogatott kitűnő fekvésű Buda hamarosan letöri ellenfelét.9 Esztergom virágkorában idevezettek a bécsi, brünni, olasz, dalmát, szerémségi és a bányavárosokból jövő utak közvetlenül és az erdélyiek Budán át. Legjobban bizonyítja ezt a szerémségi út, mely Dorog— Zsámbék—Bicske—Martonvásár—Adony—Földvár—Szekcső — —Mohács—Baranyavár—Eszéken át vezetett. Okleveleinkben — az esztergom—budai úttal közös szakaszát nem tekintve — többször találjuk nyomát. Így perbál—zsámbéki szakaszát a budai káptalan 1401. évi oklevele említi,1 0 majd a Zsámbék és Mány közti Örs puszta határában szól róla az esztergomi konvent 1250. évi oklevele." Ezután a bicskei vámhoz1 2 visz, hol a fejérvári út ágazik el belőle. Innen a Szt. László-völgybe tér, hol Kuldó határában említi a budai káptalan 1337. évi oklevele.1 3 Ezután Martonvásár mezővárosba" ér, hol a buda —fejérvári úttal találkozik. Innen DNy-nak több oklevél említi útunkat „Baranyai nagyiít" néven, mit Csánki a buda— fejérvári országútnak néz.1 5 így Nagy Lajos 1367. évi oklevele,1 6 majd ugyanennek 1378. IV. 19-i átirata.1 7 De fontosabbak erre vonatkozólag a budai káptalan 1431. évi ok-8 Dr. Domanovszky Sándor: Duna-feketetengeri hajózásunk múltjáról. Tenger, 1918. évf., 74. old. 8 Pór Antal: Háborúság Esztergom város és az esztergomi káptalan közt a vám miatt. Magy. Gazd.-tört. Szemle, 1904. évf., 161—205. old. 10 Orsz. Levéltár Dl. 8650. „magnam viam que de ipsa possession» Sambok tenderet ad possessionem Perbar predictam". 11 Wenzel: Árpádkori új okmánytár VII. 315. 12 Csánki: III. 320; Anjoukon okmánytár I. 111. A vámok és városok nagyrészt a következő kor szülöttei, de ha privilégiumot csak később kapnak is, kifejlődésük már e korban kezdődik. 13 Anjoukori okmánytár III. 409: ,,magnam viam per quam ad Strigonium consuevissent ire". 14 Csánki: III. 314—5. 15 U. ott: III. 350. 16 Nemzeti Múzeum, Kisfaludy-ce. lltára: 1367. VIII. 18: „Baranyaynogut". 17 Nemzeti Múzeum Kisfaludy-ce. lltára és Hazai okmánytár II. 132.
