Századok – 1929-1930

Értekezések - KASTNER JENŐ: A Kossuth-emigráció keleti tervei Giacomo Durando irataiban 129

136 KASTNER JENÖ. iigyminiszter erre azzal felel, hogy utasítást adott bel­grádi és bukaresti konzuljainak — szándékosan hall­gatva Place jassii konzulról —, hogy a dunai fejedelem­ségekben akadályozzanak meg minden törvénytelen agi­tációt. Cavour azonban tisztában volt azzal, hogy az angol politika világosan lát e kérdésben, s tudja, hogy a fegy­verek egy magyar felkelés megsegítésére voltak szánva. A Cerruti szerepe sem maradhatott titok Palmerston előtt.1 Az angol jóakaratot pedig most, mikor az olasz királyság proklamálásáról volt szó, semmiesetre sem sza­badott eljátszania. Másrészt az osztrák támadás veszélye is elmúlt és így a keletre küldött fegyverszállítmány tit­kos rendeltetése nem feküdt többé annyira lelkén, mint három hónappal ezelőtt. A felelősséget ezért mindenkép el kell magától hárítania ez ügyben. 1860 december 13-án tehát a következő utasítást küldi D'Azeglio márkinak, londoni követének: „... Ügy találom, Ön teljesen helyes feleletet adott Lord Johnnak és Lord Palmerstonnak a kérdéses kényes ügyben. Amennyiben e tárgyra vissza­térnének, emlékeztesse őket arra, hogy Türr kapott Garibalditól nyilvánosan nagyobb számú fegyvert, sőt egy pár ágyút is. Nagyon valószínű, hogy kölcsönvett szárdiniai hajókon ők szállították ezeket a fegyvereket a Fejedelemségekbe. Durando sürgöny-értesítést kapván, hogy szárdiniai hajók árúi lefoglaltattak, a szállítók érdekében tiltakozott. De semmi sem bizonyítja, hogy összejátszott volna velük, s ön a leghatározottabban tiltakozni fog kollegájának meggyanúsítása ellen." (Ν. Bianchi: Politique de Comte Cavour, Turin 1885 394—395. 11.) Cavour, mint látható, Tiirrel történt előzetes meg­állapodás alapján a kérdőre nem vonható Garibaldi tábornokra és magyar emigránsra hárítja át a Kossuthtal történt titkos megegyezés alapján általa kezdeményezett akció felelősségét. S a kérdés ily beállítása nagy valószí­nűség látszatával bírhatott. Hiszen a fegyverküldemény elindulásakor Türr Nápoly katonai kormányzója volt, s mint Garibaldi benső barátja, rendelkezett azzal a hata­lommal, mi egy ily vállalkozást lehetővé tehette volna. Azt, hogy a szállítmány nem Nápolyból, hanem egy pie­monti kikötőből, Genovából indíttatott el, Cavour remél-1 D'Azeglio levelét Ricasolihoz, London, 1861 okt. 18. — Ricasoli: Lettere, Firenze, 1887—1895. VI. köt. 206. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom