Századok – 1929-1930

Értekezések - KASTNER JENŐ: A Kossuth-emigráció keleti tervei Giacomo Durando irataiban 129

A KOSSUTH-EMIGRÁCIÓ KELETI TERVEI. 129 románok, szlávok teljes politikai egyenjogúsítása^ alap­ján sikerrel is kecsegtetnek Cuzával folytatandó tár­gyalásai, de a fejedelem nagyon óvatos, nehéz lesz őt az Ausztria ellen irányuló tervnek megnyerni. Aztán fel­tűnik neki az is, hogy Lallemand konstantinápolyi fran­cia követ teljesen tájékozatlannak mutatkozik a kérdés­ben s nem kapott kormányától instrukciókat, mint ő Cavourtól. Tényleg Napoleon császár titkos politikájának ezt az akcióját is unokaöccsével, Jeromos herceggel intéz­tette. Keleti képviseletei közül egyedül a jassii francia konzul, Place volt beavatva a készülődésekbe, ez sem járt el azonban hivatalosan a fegyverszállítás ügyében, hogy bármely pillanatban szükség esetén meg lehessen őt cáfolni. Április 6-án Klapka Durando generálisnak is meg­küldi öt Cuza herceggel való megegyezés jegyzékét. Eszerint a herceg 30.000 fegyvert fog kérni a francia császártól, melyből 20.000-t átad a magyar emigráció­nak, hogy a dunai hercegségekből készítsen elő felkelést Erdélyben. A Szeret völgyében, Okna és Pietra határ­menti helyiségekben e célból fegyverraktárak felállítá­sát engedélyezi. Klapka magára vállalja, hogy a szerve­zendő oláh s magyar sereg számára teljes felszerelést, muníciót, kórházosztagot, néhány utász- és tűzértisztet szerez Párisban. Amint az olasz-osztrák háború kitört, a moldvai s oláh kormány a fegyvereket és muníciót a ma­gyar határra szállíttatja, viszont a leendő magyar fel­kelés Bukovina visszaszerzésében segíti Cuzát. A ma­gyarországi románság a felkelők mellé áll, ezzel szem­ben a leendő szabad Magyarország biztosítja nyelvének szabad használatát az iskolákban, adminisztrációban és hadseregben egyaránt; Erdély pedig a háború végezté­vel népszavazással határoz a Magyarországgal való poli­tikai egység vagy autonómia kérdéséről. Cuza herceg e megegyezésről egy levelet is adott át Klapkának Napoleon császár számára. Elvileg tehát a tervnek — legalább látszólag — nem volt nagyobb akadálya. Belgrádban Astengo, Bukarestben Benzi szárdiniai konzul, Konstantinápolyban Durando dol­goztak érdekében, míg Place jassii francia konzul Cu­zára gyakorolt személyes befolyásával támogatja. Cavour április 14-i táviratával fel is szólítja Ben­zi t, hogy béreljen a fegyverek szállítására alkalmas gő-Századok, 1929. IV—VI. füzet. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom