Századok – 1927-1928
Folyóiratszemle - Napkelet - 943
TÖRTÉNETI IRODALOM. 943 ι Németországra hárítsák. Az emlékiratok tehát igazolják Barnes elméletét, hogy a direkt felelősség Szerbiát, Francia- és Oroszországot egyenlő arányban terheli s a többi államok — utolsó helyen Németország és Anglia — csak utánuk következnek. — Sziklay János: Lonkay Antal emlékezete. Szerzőnek a Szent István Akadémián felolvasott visszaemlékezése, melyben Lonkaynak a katholikus napisajtó megalapítása s a katholikus érdekek védelme körül kifejtett tevékenységét méltatja. — Brisiis Frigyes Gyulai Pál kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye. 1850— 1904.. Bártfai Szabó László Horváth Jenő: A magyar kormány adriai politikája 1848—49-ben c. művét ismerteti. 10. füzet. — Hanauer A. István: Az egyház kultúrmunkája Mexikóban. Calles elnök azon kijelentésével szemben, hogy az egyház 400 éven keresztül semmit sem tett Mexikó kultúrmunkájáért, azt fejtegeti cikkíró, hogy a kultúra éppen a spanyol uralom 300 éve alatt az egyház kezében virágzott fel s hogy a hanyatlás az utóbbi száz év alatt hozott egyházellenes törvények következményeként jelentkezik. — Balanyi György: A magyar ferences provincia kialakulása. Az első ferencesek 1217. nyarán a tengerpart felől igyekeztek megközelíteni Magyarországot, de az útbaeső népek magatartásán meghiúsult vállalkozásuk. Megtelepedésük később következett be. Cikkíró egykorú ferences írók adatai s a magyarországi okleveles anyag alapján a magyar ferences provincia megszületésének évét 1232-re teszi s alkotóját Bombarone Illésben jelöli meg. — Melichár Kálmán: Lábcsókkal való hódolás. Ε szokás s általában a pápát megillető külső tiszteletnyilvánítások eredetének s fejlődésének ismertetése. — Balanyi György Komis Gyula: A magyar művelődés eszményei. 1777—1848. I—II., Sz. O. Bártfai Szabó László: Gróf Széchenyi István (A sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi-család története. III. k.), Aistleitner József Dávid Antal: Bábel és Assur. II. Művelődés, Aldásy Antal Horváth Jenő: A modern Amerika története 1492—1920., Várdai Béla Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei c. művét ismertetik és bírálják. Napkelet. — 1928. 1. szám. — Németh László: Faj és irodalom. Cikkíró a fajiság és nemzetiség között fennálló ellenmondásból indul ki s arra az eredményre jut, hogy a fajiságot nem az alkati jelleg egysége, hanem a különféle alkatú embercsoportok közös életéből származó tartalom teszi ki. Ε tartalom tényezői között a nyelv és a „sors" közössége s a nemzeti kultúra a leghatékonyabbak. A tehetségben mindig megnyilatkozik a fajiság. A magyar tehetség s a magyar nép sorsa közös, a magyitr költészet törzsszíneinek legtöbbje a népéletben is feltalálható. Elkerülhetetlennek ítéli, hogy a nem fajmagyar irodalom teljesen leszakadjon a magyarság testéről. — Miskolczy István: Johanna királynő ês'az aversni tragédia. A nápolyi udvar romlottságából s a lélektani körülményekből azt a következtetést vonja le, hogy Johanna az aversai gyilkosság tervébe, ha az eszme nem is tőle származott, be volt avatva s kiviteléhez beleegyezését adta. —N.— Hekler Antal: Leonardo da Vinci, Török Pál Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen-család története, r. s. Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei. Szarka Géza Maurice Paléologue: A cár országa a nagy háborúban (II. és III. k.) c. művét ismerteti. 2. szám. — K. Gy. Olay Ferenc: A magyar kultúra válságos éréi 1918—1927, nn. Markó Miklós: A régi mulató Magyarország. Hires cigányzenészek c. művét ismerteti. 3. szám. — Mályusz Elemér: Kossuth működésének társadalomtörténeti háttere. Szemügyre veszi a Kossuth fellépését megelőző század s az utána következő ötven év társadalomtörténetét s a következő megállapításokra jut. A társadalmi vezetőszerep már a rendiség korában egyre ezélesebb rétegek kezébe kerül, ami a materiális okok mellett elsősorban a
