Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Histoire et historiens depuis cinquante ans. Ism. Arday Pál 934

934 TÖRTÉNETI IRODALOM-in regno Bosnae ex Fratribus Minoribus de Observantia." A kongregáció a püspökség felállítása mellett döntött, ame­lyet a pápa 1629 október 2-án jóvá is hagyott. Lemmensnek ez a rendkívül hasznos munkája méltóan sorakozik a franciskánus keleti missziók történetéről írt egyéb jeles munkái mellé. Tóth László. Histoire et historiens depuis cinquante ans. Methodes, orga­nisation et résultats du travail historique de 1876 à 1926. Recueil publié à l'occasion du cinquantenaire de la „Revue Historique" I-er. Vol. Paris, 1927. Librairie Felix Alcan. 8°, XVII+470 1. A „Bibliothèque de la Revue Historique" című gyűjte­ményben megjelent kétkötetes mű első része röviden össze­foglalja a „Revue Historique" félszázados jubileuma alkal­mából a folyóirat történetét, majd az egyes európai államok 1876—1926 közötti történetirodalmát ismerteti különböző nem­zetiségű írók által kidolgozott tanulmányokban. Francia­országban a XIX. század harmadik negyedében csupán egy általános történeti folyóirat volt, a katholikus és, royalista „Revue des questions historiques", míg a történeti segéd­tudományokat a „Revue d'archéologie" és a „Bibliothèque de l'École des Chartes" képviselték. A sedáni katasztrófa rom­jainak eltakarításával a tudományok nagy erőre kaptak és általános vágyakozás támadt új, köztársasági szellemű, libe­rális felfogású történeti folyóirat után. Így született meg 1876-ban Gabriel Monod-nak, az „École pratique des Hautee Études" — Németországban és Olaszországban tanult — lel­kes fiatal tanárának buzgólkodására a „Bevue Historique", melynek eddigelé 150 kötete és kilenc tartalomjegyzéke jelent meg. Az új folyóirat önálló kutatások alapján készült, finom stílus.sal megírt eredeti cikkekét közölt, de lapjait meg­nyitotta a kezdő történetírók előtt is és ezeknek módszeres nevelését szívvel-lélekkel elősegítette. Monod a kitűnő mun­katársak egész sorát állította a francia történelmi renaissance zászlóját lobogtató, — 1876-ban évnegyedenkint, majd egy év­vel későbben kéthavonkint megjelenő — folyóiratának szol­gálatába. Munkatársai közül egyike volt a lég-kiválóbbaknak Gustave Fagniez, a „Société de l'histoire de Paris et da l'Ile­de-France" megteremtője, aki ötvenhárom alapítótársa közül egyedül érte meg a „Revue Historique" ötvenéves jubileumát és másfél évvel ezelőtt halt meg. Társai közül kiváltak Duruy, Laviss.e, Renan, Taine, Sorel, Quieherat, Perrot stb. és a folyóirat hasábjain kezdték történetírói pályafutásukat Bourgeois, Hauser, Jullian, Langlois, Marion, Prou, Wad dington stb. is. A Revue külföldi munkatársai közül Gardi­ner, Mullinger, Fredericq, Steenstrup, Altamira, Allen, Orsi, Wijniie, Block, Vaucher, Lucickij stb. fejtettek ki nevezete­sebb munkásságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom