Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Szádeczky K. Lajos: A békerevizió kérdése. Ism. N. M. 80

•80 TÖRTÉNETI IRODALOM. Jalsoviczky Tibor: Hőseink emlékezete. Budapest, 1926. Stephaneum, 12 1. A világháborúval kapcsolatos irodalom mind jobban szaporodó termékei közt különös figyelmet érdemelnek azok. melyek a magyar katonság háborús szereplését igyekeznek tisztázni, s ezzel adalékot szolgáltatnak a magyarságnak a monarchiában vitt szerepéhez. Ε munkálatok eredményességéhez szükséges katonáink harctéri szereplésének minden egyes részletét feldolgozni. Jalsoviczky százados füzete is e szempontból érdemel nagyobb figyelmet. A budapesti II. ke-TÜleti egyetemi kir. kath. reálgimnázium hősi halottainak emlékére tartott ünnepség alkalmával röviden összefoglalta az iskola elesett volt növendékeinek harctéri szereplésére vonatkozó adatokat. Egyenként ismertetve az eseményeket, melyeknek a vitéz magyar fiúk áldozatul estek, értékes adalékokat szolgáltatott a magyar katonák harctéri szerepléséhez. Kívánatos volna, hogy valamennyi iskola hősi halottainak emléke ily részletes és ügyes megemlékezés keretében dolgoztassák fel. —nb— Szádeczky K. Lajos: A békerevizió kérdése. Budapest, 1926. Ha nem is veszünk figyelembe egyebet, mint egyfelől a megcsappant fogyasztás és termelés mellett az Európaszerte még mindig növekvő munkanélküliséget, a gazdasági javak cseréjének és nemzetközi forgalmának folytonos zavarait, a pénzek értékének állandó hullámzását s a tőzsdei árfolyamoknak kóros kilengéseit, másfelől a Népszövetség rendes tanácskozásai mellett miniszterelnökök és külügyminiszterek újabb és újabb találkozásait, nyilvános és titkos szerződéseit, melyeket szinte alig lehet már nyilvántartani, már akkor is megállapíthatjuk, hogy több, mint hat évvel a békeszerződések megkötése után, Európa még mindig távol áll az igazi béke minden nemzetre kívánatos állapotától. Ma már közismert tény, hogy amint a középeurópai hatalmak elvesztették a háborút, éppúgy veszítették el a győztes államok a békét. Bebizonyult, hogy a legyőzöttek meghallgatása nélkül kikényszerített békediktátumok, a népek önrendelkezési jogával űzött rút szédelgés, a minden józan eszet megcsúfoló, természetellenesen megvont határok, a 40 millió új kisebbség és egyik oldalról a teljes lefegyverzés, másikról a győzők állig fegyverbe öltözése nemcsak a legyőzötteket nyomorították meg, hanem á győzteseket is a lejtőre sodorták. Az is köztudomású, hogy a Páris körüli békeparancsok közül legkegyetlenebb a trianoni, mely hazánk területének !/s-át és a magyarság millióit juttatta népszavazás nélkül ellenségeink kénye-kedvére. És beváltatlan maradt a Millerand, akkori francia köztársasági elnök kísérőlevelében foglalt ígéret a határok kiigazítására, amint a Népszövetség sem törődik az