Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 869

András herceg tragédiája és a nápolyi udvar. (II. közi., vége.) A megtorlás. A gyilkosság hátterében működő értelmi szerzők és részesei iparkodtak magukról a gyanút elhárítani azáltal, hogy a pápa előtt mélységes fájdalmuknak adtak kifejezést. Johanna pedig a tropeai püspököt Nagy Lajoshoz küldötte, hogy tolmácsolja fájdalmát és hitvallást tegyen ártatlanságáról,1

s Erzsébetet, András dajkáját, vette fia mellé, aki a gyermek születésénél is — nem cél és ok nélkül — jelen volt. Miként említettem, a pápához is levelet írt, melyben játszotta a kétségbeesett özvegyet, de amellett iparkodott a közelgő viharban a pápa jóindulatát biztosítani és fivérének két várat adományozott a Provence-ban 700 uncia arany értékben.5 Katalin császárné, mikor látta a gyilkosság nyomában támadt nagy felháborodást és látta, hogy a gyanú feléje terelődik, sietett szintén részvétét nyilvánítani a pápa előtt és kérte, hogy méltó büntetésben részesítse a gyilkosokat. A pápa udvariasan köszönetet mondott a részvétért és buzdította a császárnét, hogy legyen segítségére a legátusnak a bűnösök kinyomozásában.3

De —- úgy látszik —, hogy a ravasz asszony már fiainak készítette az utat a trónra, mert a pápa inti Tarentói Lajost, hogy béküljön ki a Durazzókkal és akkor anyja kérésében „jóindulatú és neki kedvező" lesz.4 * 1 Reg. Ang. V. 349. f. 23. Johannának Nagy Lajoshoz intézett levele és a király válasza apokrif. 2 „Sane bénéficia grandia atqne grata sancti in Christo Patris... Clementis... filiali pridem in nostre mentis affectibus reverencia revolventes viro magnifico Guillelmo de Zambono vicecomiti Bellifortis, ipsius domini Pape germano ac eins heredibus et sueoessoribus utriusque sexus... castra de Medis et de Lauseto posita in predicto comitatu Provincie... pro valore annuo florenorum auri septingentorum... in perpetuum dedimus, donamus, traddimus (sic!) atque concessimus etc. 1345 nov. 29-ről. Reg. Ang. V. 349. f. 23. 3 Reg. Vat. V. 139. n. 817. " Reg. Vat. V. 140. f. 60.