Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Lukinich Imre: A Bethleni gróf Bethlen-család története. Ism. Varjú Elemér 809

816 TÖRTÉNETI IRODALOM. heraldikai stílusérzékkel hadilábon álló rajzolónak kell fel­róni. Az Apaffy-féle pajzscímert eredeti alakjában Apaffy Ferenc 1493. évi oklevélen levő gyűrűpecsétje tartotta fenn:1 jobbharártt fektetett pallos, amelyre a felső bal sarokból (a lenyugvó napból eredő) sugarak esnek. Ε címer közel áll ahhoz, amelyet a Sye-család 1418-ban Zsigmondtól kapott: kékben leveles koronára balharánt állított, vértől csepegő pallos. Szokatlannak tehát nem mondható. A hozzá tartozó sisakdísz legrégibb (1400 körüli) alakja a már említett alma­kereki zárókövön van; a kettő együtt (csekély eltéréssel) egy 1561, évszámmal ellátott ezüstkanálon látható,2 de ezen a pajzsbeli ábra fordított elhelyezést nyert. Ez az igazi Apaű'y­címer. A színeket illetőleg kizárólag késői, XVII. századi adatokra vagyunk utalva; ám ezek egybehangzóan azt bizonyítják, hogy a pajzs fekete. Ennyi adatból lehet a címert helyesen blazonálni; lesz pedig az: feketében jobb­haránt állított ezüst pallos, amelyre a bal sarokból előtörő aranysugarak esnek; sisakdísz a takaróba tűzött, két lelógó fürttel kísért, álló szőlőlevél természetes színekben; takaró (valószínűen) fekete-ezüst. Hogy a XVII. században aztán a sisakot minden díszestől egyiitt lehozták a pajzsba, az szo­morú bizonysága a heraldikai érzék teljes elhanyatlásának Erdélyben. De a pajzs színét ekkor sem cserélték fel vö­rösre (!), amint azt Frank Bálint szász ispánnak a nagy­szebeni városi fegyvertárban őrzött 1686-i zászlaján ma is meg lehet állapítani. A családi címerek kutatója ezenfölül is talál a kötetben hasznos adalékokat. A kihalt, nevezetes Kamuthi-család cí­merét eddig esak a Siebinacher gyarló közléséből ismertük. Itt a 155. lapon végre teljes alakjában megtaláljuk Kamuthi Zsuzsanna Bethlen Ferencné 1631. évi síremlékén. Hasonló­kép becses új adat a Várady-osalád címere egy a keresdi várban levő emlékkövön, a Bethlen-címer társaságában. Bál­áz ábrán nines felírás, elhihető, hogy a címer: pajzsban jobbra fordult, felemelt jobb lábában pálmaágat tartó hattyú, a kolozsvári gazdag kereskedő, Váradi Miklós leá­nyát, Borbálát, Bethlen Miklós első feleségét illeti. A. fel­tevést alkalmunk van megerősíteni egy eddig kiadatlan pe­csét alapján. A „Cassan lakozo Nemzetes Várady Péter" uram, 1640 máj. 12-én kelt írásra nyomott pecsétjén szintén hattyút visel címerében, azzal a különbséggel, hogy az nála nem tart ágat, ellenben nyaka felülről nyíllal van átlőve.3 A 149. lapon az Ostrosith-címer egy változata van közölve, a Borsai Nagy családét pedig kétszer is (396. és 407. 1.) meg-1 Turul, VIII. 84. 1. Csergheö Géza közleménye. 2 Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban. 3 Ibrányi-levéltár a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom