Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Lukinich Imre: A Bethleni gróf Bethlen-család története. Ism. Varjú Elemér 809

814 TÖRTÉNETI IRODALOM. amely belől veres atlaccal volt borítva, hátul bőrös ládával, két szőnyeggel és két bársonyhuzatú vánkos,sal volt ellátva s háromszáz forintba (akkor igen nagy összegbe) került. Hat, szironyos hámba fogott pejló járt vele. Volt azonban a hozományban két (pártául használt) gyöngyökkel, kövekkel rakott koronácska is. Ί3ΐέη az egyik ugyanaz, amelyet gróf Mikes Árminné Bethlen Klementina grófnő 1918-ban a koronázási kiállításon tett közszemlére. Hogy a munka egyébként is telve van mii- ós művelődéstörténeti adatokkal, egészen természetes, annak a családnak történeténél, amelynek tagjai, Lukinich megállapítása szerint, szenvedélyes építkezők voltak. Erdély legérdekesebb kastélyai és egy sereg temploma köszönhetik létrejöttüket a Bethlen-család tagjainak. A XVIII—XIX. század túlbő anyaga már nem engedte meg a részletező és leíró tárgyalást. Szerző az újabb időkre kénytelen volt az adatok tömegét összesüríteni, hozzájuk adva a kor jellemzésére néhány egykorú, a Bethlenekre is vonatkozó feljegyzést. Pedig a széles,en elágazott előkelő családnak a XVIII. században is sok kiváló és bőséges életrajzra méltó tagja élt, nem is szólva azokról, akik művelődés- vagy irodalomtörténeti tekintetben érdemlik meg a figyelmet. István (t 1737) feleségét Macskássy Krisztinát szöktetés útján nyerte el, ami akkor országos botránys,zámba ment, hogy aztán csakhamar külön váljon tőle. Sándor (t 1793) a hétéves háborúban vitézkedett, Imre (+ 1834) tehetséges író, Gábor (f 1768) politikus, az aranygyapjas-rend lovagja, Ádám (t 1772) tábornok, a Mária Terézia-rend lovagja, a hétéves háború egyik kiváló szereplője, a túlaulikns Miklós (1781) katholikussá lett, Farkas, (f 1763) sokszorosan kitül tetett altábornagy, Pál (f 1794) szintén vitéz tábornok, a tudománykedvelő Gergely (γ 1816) a nagyenyedi kollégium jóltevője, a történetbarát és gyűjtő Elek (f 1841), s akit először kellett volna említenünk: Bethlen Kata, mind megérdemelnének egy;-egy bő életírásí, amely természetesen el nem férhetne az összefoglaló családi monográfia keretében. Ha még megemlítjük, liogy a szabadságharcban a családnak huszonegy férfitagja vett részt, talán sikerült Lukinich könyve nyomán fogalmat adnunk a Bethleni Bethlenek nagy jelentőségéről s a családtörténet érdekességéről. Genealógiai szempontból sajnálattal nélkülözünk egy megfelelő leszármazási táblát, amely áttekintést adna a nagyon szétterjedt családról. Ε hiányosságot pótolni lehetne abban az alakban, amint arra az érdemes Éble Gábor adott példát a, Károlyi-család genealógiáját feltüntető kitűnő leszármazási tábláiban. Némi kárpótlásul terjedelmes névlajstromot (egyben mutatót) kapunk a család tagjairól a keresztnevek betűrend-