Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Lukinich Imre: A Bethleni gróf Bethlen-család története. Ism. Varjú Elemér 809

Β TÖRTÉNETI IRODALOM. 809 niusában az oláh és magyar jobbágyok a magyar nemes egyenjogú polgártársaivá lettek. Ezt a tényt Constantinesco is elismeri. Saját hazájukban később is hiába küzdöttek az oláhok hasonló jogkiterjesztósért. Székely a császári pátensek eredetét is a 48-as törvényekre viszi vissza Conetantinescoval szemben, aki csak a dinasztia érdemeinek adózik elismeréssel. Egy újabb vádja Constantinesconak, hogy a magyar főurak a tagosítással és birtokrendezéssel akarták az oláh jobbágyságot az osztrák C?)törvények által nekik juttatott földből kiforgatni. Tehát a 48-as törvények magyarságát tagadja le egyrészt, másrészt pedig a tagosítás és birtokrendezés gazdasági szükségességét felejti el. De meg azt is, hogy a tagosítást és birtokrendezést maguk a jobbágyok szorgalmazták, természetesen saját maguk legnagyobb kárára. Tapasztalatlanságuk, földjeik felszerelet.lensége szegénységbe hajtotta őket. Az 1875-i és 1880-i idevonatkozó törvény hátrányai különben sem oláhellenesek voltaik, hisz egyformán érteik magyar és oláh kisbirtokost. Utolsó fejezetében az oláh szerző az erdélyi erdőségek 1000 éves birtoklását igyekszik bizonyítgatni. Székely rámutat arra, hogy a bizonyítékul felhozott okiratok egyike (1224-ből) csak a fogarasi erdőségre vonatkozik, amelynek közelében éppen az első oláh telepek voltak, a másik pedig egyszerű hamisítvány. Végül összegezi az okokat, amelyek a magyarországi és erdélyi birtokviszonyok különbözőségét magyarázzák. Ilyenek voltak pl. a török hódoltság kisebb pusztítása és a régi szász és székely telepek megmaradása. Nagyon kívánatos volna, hogy Székely bírálata mentül szélesebb körökben terjedjen el Franciaországban. Az ilyen komoly hangú cáfolat csak rá fogja vezetni az elfogulatlanul ítélőket arra, hogy a román történetírás ferdítéseinek nem szabad oly könnyen hitelt adni s a Constantinescoéhoz hasonló könyveket nem lehet az objektív történetirodalom termékei közé számítani. b. m. Lukinich Imre: A Bethleni gróf Bethlen-család története. Budapest, Athenaeum r.-t. kiadása. (1927.) 4. r. 4 lev., 591 old., . 12 melléklet. 439 szövegképpel. Régi keletű mondás, hogy a nemzetek története a családokéból tevődik össze. Némi korlátozások mellett ez meg is felel a valóságnak; csak annyit kell hozzátennünk, hogy minél nagyobb a nemzet s az ország és minél közelebb érünk saját korunkhoz, annál inkább csökken ennek a közkeletű mondásnak az értéke. Bizonyos azonban, hogy az ország történetének a családokéval való azonosítása Európában kevés országra illik olyan mértékben, mint a XVI—XVIII. századbeli Erdélyre. Amióta Magyarországnak ez az értékes darabja sorsunk sze-