Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - Magyarország tükre. Ism. Morvay Győző 804
805 TÖRTÉNETI IRODALOM. mány, művészet és zene, mit tett Amerika a magyar nemzetért1 ? mit tettek a magyarok Amerikáért1 ? és végül Trianon. Ε részek közül az alkotmánytörténet, Amerika és Magyarország, Trianon a legsikerültebb fejezetek. Az összes 19 fejezet egyikéről sem tudjuk, liogy ki a szerzője. Ennélfogva nem állapíthatjuk meg, vájjon az egyes fejezeteket, de különösen a történeti résznek stílus- és fölfogásbeli ingadozását kinek rovására írjuk, nem tudjuk megmondani, hogy a gyakran előforduló ismétlések kitől erednek. Valószínű, hogy ezt a részt többen írták, de nem hangolták egybe. Erre vall, hogy koronkint szárazabb előadás váltakozik lendületesebb kitörésekkel és a magasabb hangnemből az alacsonyabba eséssel. A közvetlenül elbeszélő és színező tárgyalásból átcsap szigorúan tudományos összefoglalásokra, vagy pedig a költői hangulatkeltésből a száraz elméletbe merül. A magyar történet hősi korszakait festői beállításba helyezik. A világosi fegyverletétel előtti korszakokat nagy általánosságban rajzolják, míg az utána következőket napjainkig nagy részletességgel írják le, amivel e szakasznak elég világos képét nyújtják és a legújabb kor fejlődésének egyes fázisait erősebben domborítják ki. Nem királyok története, de a nagyobbszabású királyok korát megérteti, sőt igen sokszor kritikát is gyakorolnak, még pedig elég terjedelmes kitérésekkel (dákó-román, pánszláv kérdés stb.). Az etikai momentumok kiemelésére nagy súlyt fektetnek, különösen akkor, midőn ki akarják emelni Magyarország szerepét a Nyugat védelmében. Szinte a panegyris hangjába esnek. Vannak tehát olyan előnyei a könyvnek, melyek a külföldi magyar embernek hazafias érzékét erősítik vagy fölkeltik. Ez a munka főcélja és főereje is. Emellett azonban nem mulaszthatjuk el, hogy néhány szépséghibájára is reámutassunk. A kidolgozáson sok helyütt meglátszik a sietség, mellyel íródott, sőt elsietett munka benyomását kelti. A nyomdai korrektura nem pontos (220. o.), Bay or Gizi, Herceg Ferenc (221. o.), Klinsor Miklós III. Endre udvari zenésze1? A nyelvészek között Zsolnai Gyula (209. o.) ; másutt • hornor regius áll (126. o.). Tévedéseknek minősíthetők: a decretum szó majd törvényt (8. o.), majd királyi végzést (163. o.) jelent: III. Béla és Albert király alkotmánytörténeti szempontból nincsen megemlítve. Szerintük Gizella királyné fivére (civakodó II. Henrik) az egyház szentjei közé került (24. o.), holott ennek fia volt a római-német császár és szent Henrik. Vájjon ma még állítható-e, hogy Magyarország „Kelet-Európa államai és kulturális életében századokkal lemaradt Nyugat-Európa mögött és ez a lemaradottsáff a kemény idők bizonyságáld mind mai napig elevenen érezhető". Tudtunkkal kultúrfölényünket éppen ennek ellenkezőjével akarjuk bizonyítani! A vérszerződés pontjait a
