Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

790 MISKOLCZY ISTVÁN. Kikhez fordulhatott Artus Károly! Azokhoz, akik ismerték Johanna érzületét férje iránt; akik méltósá­gokra, adományokra áhítoztak, s akiknek András meg­koronázása esetén félteniük kellett viselkedésük miatt méltóságukat, sőt életüket is. Itt elsősorban a Cabanis-család jön számításba. Filippa és Sancia voltak Johanna rossz szellemei, ők fejlesztették ki az ifjú nőben az erkölcstelen hajlamokat, ők mutatták ki legfeltűnőbben megvetésüket András irányában, nekik volt tehát legtöbb okuk félni a jövőtől. Másrészt ők nyerhették meg legbiztosabban Johanna hozzájárulását a gonosztetthez. Hasonló az eset a család férfitagjánál, Róbertnél, akit a közvélemény szintén meg­vádolt azzal, hogy viszonyt folytatott a királynővel. Ugyancsak a királynővel folytatott szerelmi vi­szonnyal gyanúsították Jacopo Capanot, aki magister rationalis volt és aki szintén részes volt az összeesküvés­ben.1 Meg kellett nyerni a királyi udvarmestert, Ray­mondo de Catlianiat is, ami szintén sikerült. Carlo Gam­batesa neje, Sancia de Cabanis útján jutott a társaságba. Szerep jutott még Margherita di Ceccanonak, egy Sanciához méltó udvarhölgynek, Carlo de Cabanis nejé­nek, ki többek között Mária hei'cegnőnek megszöktetését is intézte. Miként Erzsébet királyné levele elárulja, már az ő nápolyi tartózkodása alkalmával beszéltek András meg­gyilkolásáról, s valószínűleg már ebben az időben, vagy kevéssel később megnyerték a tervnek Johannát is, aki a nagyobb szerepet játszó egyéneket előre megajándé­kozta birtokokkal és méltóságokkal. így Cabanis Róber­tet, ki Róbert uralkodásának végén (1342) lett aludvar­mester,2 Johanna kinevezte udvarmesterré és valósággal elárasztotta adományaival. Pl. 40 uncia arany évjáradé­kot rendelt számára, mint királyi udvarmester számára, majd pár hónap múlva kinevezte országos udvarmes­terré, Calabriában birtokot adományozott neki. Ez mind 1343-ban történt. 1344-ben kijelentette a királynő, hogy­hogy szerelmi viszonyt folytatott a királynővel, holott ez fiáról, Bertrandról volt köztudomásií. I. m. 13. 1. 1 „mert nyilvánosan beszélték, hogy házasságtörő vi­szonyt folytat (Johanna)... Jacopo da Capano úrral" stb. G. Villani ]. XII. c. 51. 2 Minieri Riccio: Genealógia di Carlo II. etc. Arch. st. Nap. VIII. 385. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom