Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

782 miskolczy istván. előtt nem a történeti igazság, hanem a művészi cél lebeg, s mivel ő a poézis fényével veszi körül Johannát, szüksége van bűnbakra, akit felelőssé tehet a gyilkosságért és a felfordult állapotokért, s erre alkalmasnak találja Fra Roberto személyét. De azt sem akarja, hogy nemzetéhez tapadjon ez a szégyenfolt, tehát megteszi a barátot magyarnak. Ezzel szemben Forcellini kimutatja, hogy Fra Roberto igenis olasz volt és azonos azzal a Robertus de Miletóval, ki Clarenónak, a pápával szembehelyezkedő spirituálisok vezérének, egyik leghívebb követője volt. így jut szerephez a miszticizmusba merült öreg királyi pár körül, s befolyását növeli az a körülmény, hogy rokonai, a de Miletók, az udvarnál nagy szerepet játszanak. így érthetjük meg, hogy hatalmas urakkal, a királyi ház tagjaival is szembe mer szállani. ' Egyébként egy érdekes ellenmondás van a Costanzoféle elbeszélésben, amely Forcellini figyelmét is elkerülte. Petrarca Fra Róbertét azért állítja be olyan gyűlöletes színben, mert mikor már majdnem elérte célját, a Pipinók kiszabadítását, ez a „háromlábú szörnyeteg" akadályozta, azt meg. Costanzo szerint a barát András nevelője, tanítója, rossz szelleme volt, aki nélkül a herceg semmiben sem határozott. És mégis, mit látunk! Hogy a Pipinok elsősorban éppen az akaratnélküli Andrásnak köszönhetik szabadulásukat. Fra Roberto személye bennünket tovább nem érdekel, legfeljebb még azt említhetjük meg, hogy őt valószínűleg Róbert király rendelte a magyar herceg mellé és igazi szerepe az öreg király halála után kezdődött. így tudom megmagyarázni Petrarca epitheton ornansát: „aspide immondo uscito dalla tomba di re Roberto".2 Visszatérve az események elbeszéléséhez, a szomorú hírek arra bírták az aggódó anyát, hogy útra keljen azzal a szándékkal, hogy, lia a hírek nem túlzottak, fiát hazahozza. 1343 július 24-én érkezett Nápolyba. A magyarok híven lefestették előtte a helyzetet, s bizonyára fia is kiöntötte szíve keserűségét, ami Erzsébetet megerősítette elhatározásában. 1 Γ. Forcellini: L. „Horrendum tripes animal". Studi di storia napoletana in onore di M. Schipa. Napoli, 1926. 167—199. 1. 2 L. M. Camera: Elueubrazioni storico-diplomatiche etc. 3. 1. Természetesen Cameranak Costanzon alapuló állítása, hogy Károly Róbert adta volna a barátot fia mellé (L. Annali II. 390. 1.). minden alapot nélkülöz.