Századok – 1927-1928

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: András herceg tragédiája és a nápolyi udvar - 766

András herceg tragédiája és a nápolyi udvar. Ez alkalommal olyan tárggyal foglalkozom, amelyet már évszázadokon át sok külföldi és magyar író feldolgozott és iparkodott azt minden oldalról megvilágítani. Hogy én mégsem tartom feleslegesnek ezt a témát feleleveníteni, annak két oka van. Az egyik ok, hogy közelebbről foglalkozom a szereplő egyénekkel, amit eddig nem tettek meg, másrészt a rendelkezésemre álló adatok és a lelki okok egybevetésével az igazságot törekszem megállapítani. A hazánkat oly közelről érdeklő szomorú eseményt a történetírók kétféleképen adják elő. Az olasz krónikások egyik csoportja — jelöljük őket az ez időben bizonyos tekintetben anachronizmus számba menő ghibellin jelzővel — egyenesen Johannát állítják oda, mint a gyilkosság értelmi szerzőjét, s velük egyetértenek a magyarok is, míg a másik rész, a guelf krónikások csoportja, András herceg faragatlanságának, tapintatlanságának és magyar környezete — főleg Fra Roberto — erőszakosságának, hatalmi' törekvésének tulajdonítják a katasztrófát. A XVI. század humanista történetírója, Costanzo, a belőle merítő Summonte és követőik valósággal olasz nemzeti ügyet csinálnak abból, hogy Johannát tisztázzák a gyilkosság vádja alól és a szerencsétlen herceget és magyar környezetét vádolják a katasztrófa előidézésével. Az újabb írók közül különösen az angolok hajlanak Costanzo felfogásához,1

de akad magyar író is, aki bizonyos fölényes gúnnyal beszél az Anjou-kor tiszteletreméltó kutatóiról, Pór Antalról és Fraknóiról, meglehetősen kellemetlen világításban mutatja be Nagy Lajos szeμ 1 Főleg Saint-Clair-Baddeley: The queen Joanna 1 of Naples, Sicily and Jerusalem, countess of Provence, Forcalquier and Piémont, an essay on her times. London, 1892. és Robert the Wise and his heirs 1278—1352. London. 1897. című munkáiban. F. M. Steele művét: The beautiful Queen Johanna 1. Londres. 1910. nem tudtam megkapni.