Századok – 1927-1928

Értekezések - LUKINICH IMRE: Dürer Albert származása 721

724 ll'kinich imre. korában Németországban és Németalföldön hosszabb időt töltött, mert hiszen a hosszabb külföldi tartózkodás szükségképen „feltételezi a német szokások és a német nyelv ismeretét"; emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az iparűzés és a vándorlókedv sokkal közelebb állott a német, mint a magyar természethez,1

s hogy a XV. században „hallatlan dolog volt, hogy egy magyar nemesi család sarjai, bármily szegény családból származtak légyen is, iparos pályára lépjenek és pedig ösi lakóhelyük tőszomszédságában".2 Mint látható, a Dürer-család német származását vitató ezen ellenvetések csak feltevések, melyek nincsenek történeti adatokkal alátámasztva. Vegyük ezeket sorban vizsgálat alá. A Dürerrel foglalkozó német tudományos irodalomban a Dürer-család német származásának legfőbb érve, miként arra már hivatkoztunk is, a Familienchronikban a család ösi fészkéül megjelölt Eytas helység neve. „Eytas — írja Christian Meyer — annyit jelent, mint telep; ha azonban — úgymond — valamely vidéken az egységes nemzetiségű lakosság valamely helységet telepnek nevez, akkor ebből az elnevezésből idegen bevándorlásra lehet csak következtetni."3 A kérdés ezek szerint tehát az, hogy mi az Eytas név jelentése és hogy a névből levonhatók-e azok a következtetések, melyeket a német Dürer-irodalom általában elfogadott és igazoltaknak tart. Már 1818-ban megjegyezte a Tudományos Gyűjtemény egyik írója, Kunics Mihály, hogy a Dürertől megnevezett Evtas azonos a Gyula közelében fekvő Ajtóssal, melyet csak „a német ajak" változtatott Eyitassá.4

A Tudományos Gyűjtemény ezen megállapítása, mely azonban csak helyes megérzésen alapult, utóbb feledésbe merült. Innen van az, hogy Ormós Zsigmond 1859-ben Kétegyházával,5

Márki Sándor 1871-ben a biharmegyei Atyás 1 A. Springer: Albrecht Dürer. Berlin, 1892. 11—12. 1. 2 M. Thausing: Wiener Kunstbriefe. Leipzig. 1884. 95 I. 3 Ausgewählte Selbstbiographien. Leipzig. 1897. 23. I. „Ajtós = Niederlassung, was. auf deutsche Ansiedlung schliessen lässt," írja u. ő 33. 1. jegyzet. 4 Tudományos Gyűjtemény. 1S18. XII. 116. I. Ugyanaz Tud. Gyűjt. 1819. V. 116. 1. s Adatok a művészet történetéhez. Pest. 1859. 195. 1. és Századok. 1871. 657. L