Századok – 1927-1928

Értekezések - LUKINICH IMRE: Dürer Albert származása 721

722 ll'kinich imre. származásáról, s aki ennek hatása alatt a kérdéssel maga is behatóan foglalkozott, csak annyit volt hajlandó elfogadni, hogy Dürer magyarországi származású volt ugyan, de maga már nem volt magyar.1 Ugyanezen elvi állásponton volt később gróf Teleki Sámuel is, aki azonban azt vallotta, hogy „az érdekelt művésznek elei nyilván őstörzsökös magyarok voltak és eredetiképen vagy Dőry vagy Száraz, vagy más ily hangzású nevet viseltek".2 Gróf Ráday Gedeon, illetőleg gróf Teleki Sámuel névmagyarázatát utóbb Ponori Thewrewk József/ Toldy Ferenc,4

sőt Békés vármegye első monografusa, Haan Lajos is átvette.5 Innen van az, hogy midőn 1871-ben a Magyar Történelmi Társulat tüzetesen kezdett foglalkozni Dürer Albert származásának kérdésével, s Cséplő Péter történetírót a nagyváradi egyházi levéltárakban végzendő kutatásokra felhívta, Cséplő Péter kutatásainak súlypontját arra helyezte, hogy egy Száraz nevű családnak Váradon való létezését a XV. század folyamán, okleveles adatokkal igazolja, ami sikerült ugyan neki,6 anélkül azonban, hogy ezzel a származás kérdését érdemileg megvilágította volna. Ezek előrebocsátása után önként fölmerül az a kérdés, hogy milyen források szolgáltak ez ellentétes vélemények és általában a Dürer-kérdés alapjául! A Dürerkutatás anyagát a Diirer Albert fogalmazásában fennmaradt ú. n. Familienchronikból meríti; a származás kérdésére vonatkozólag ez az egyetlen forrás, megérthető tehát, hogy ennek úgyszólván minden egyes adata és kifejezése kritika tárgyává tétetett. A Familienchronik bennünket érdeklő részlete magyar fordításban így hangzik: „Dürer Albert, az idősebb, nemesi családból született Magyarországon, egy Eytas nevű faluban, mely falu a Váradtól délre 8 mérföldnyire esö Gyula nevű városkának közvetlen közelében feküdt. Nemzetsége állattenyésztésből élt. De nagyatyám, kit Dürer Antalnak hívtak. 1 Kazinczy Ferenc id. levele. U. o. 1812 június 234 lev. U. ο. IX. 509. 1. 2 Tudományos Gyűjtemény. 1828. IV. 6. 1. jegyzet. 3 V. ö. Eötvös Lajos cikkével. Századok. 1871, 658. 1. 1 A magyar nemzeti irodalom története. Pest, 1862. II. 19.1. 5 Békés vármegye hajdana. I. k. Pest. 1870. 111. 1. • V. ö. Századok. 1871. 659 és 1872. 64. 1.