Századok – 1927-1928
Folyóiratszemle - Ungarische Jahrbücher - 703
TÖRTÉNETI IRODALOM. 703 M csepregi iskolamesterből galgóci lelkész s 1620-ban a dunániimeni evangélikus egyházkerület szuperintendense lett, majd az ellene irányuló zaklatások elkerülése végett katholikus hitre tért s mint galgóci harmincados fejezte be életét. Brunswick Tóbiás későbbi leszármazottja Antal, fokozatosan emelkedve, 1775-ben grófi rangra emeltetett; az ő unokája volt Brunswick Jozefin grófnő, ki mint Beethoven ideálja nyert nagy hírnevet. — „Krónika": Szabó Imre: Prohászka Ottokár, nekrológ. — „Kritikai Szemle": Szelényi Ödön: Adolf Faut: Romantik oder Reformation; Kemény Lajos: Baldácsy-emlékkönyv; Trócsányi Dezső: Bartók György: Az erkölcsi értékeszme története (I. rész); Rácz Rónay Károly: Magyar-amerikai történelmi kapcsolatok (Pivány Jenő székfoglaló értekezése). Fenesi Zoltán: H. W. van Loon: Az emberiség története az ősembertől napjainkig; Hajnal István: Fejérpataky László és Áldásy Antal: Pápai oklevelek; Tolnai Vilmos: A nagykőrösi Arany János-Társaság évkönyvei (I. kötet); Kéky Lajos: Jászai Mari emlékiratai, könyvismertetések. Ungarische Jahrbücher. — 1924. 1. füzet. — M. Kertész: Kulturgeschichtliche Spuren in der ungarischen Sprache. A szerző „Szokás-mondások. (Nyelvünk művelődéstörténeti emlékei)" című, magyar nyelven 1922-ben megjelent munkájának eredményeit foglalja össze. — Georg Schünemann: Ungarische Motive in der deutschen Musik. A XVI. század elejétől számos adatot sorol fel, amik azt bizonyítják, hogy a németek a magyar zenét meglehetősen ismerték. Ezzel szemben a XVII. században a német zene erős francia és lengyel hatás alá került s a német zenében magyar motívumok csak a XVIII. században bukannak fel újra a magyar főurak ének- és zenekarainak működése következtében. Ettől kezdve a magyar zene hatása a németre állandóan növekszik. -— Alexander Brückner: Ungarn und Polen. Összehasonlítva a magyar és lengyel történelmet, megállapítja, hogy nagyon sok a rokon vonás a két nemzet történetében. Az analógiáknál azonban sokkal jobban bizonyítja a két nép egymásra hatását a nyelv. A két nyelv kölcsönszavait vizsgálva, azt látjuk, hogy míg a magyar lengyelből alig vett át egy-két szót, a lengyelben kb. 200 magyar kölcsönszó van, amelyek természetesen nemcsak a nyelvi, hanem a kulturális hatást, is bizonyítják. Már a XVIII. században találunk a lengyelben magyar kölcsönszavakat, de erőa hatás csak a XVI. században mutatkozik. Ezek a szavak nagyrészt a fegyverzettel és hadviseléssel összefüggő szavak. Az egymásra hatásnak igen sok bizonyítéka található a mondák-ban legendákban és szépirodalomban is. — Konrád Schünemann : Ungarische Hilfsvölker in der Literatur des deutschen Mittelalters. Vizsgálva a. német krónikák vonatkozó adatait, arra az eredményre jut, hogy a németek az Árpádok korában nagyon jól voltak tájékozódva a magyar nemzetiségi viszonyokról és a bessenyőket, kunokat stb. nagyon jól ismerték, mert hiszen a külföldi hadjáratokban, különösen mint a német fejedelmeknek adott segédhadak, nagyrészt ezek szerepeltek. Részben ennek a következménye az is, hogy Magyarország nvugaton még a XIII. században is barbár, félpogány országnak tekintették. — Ludw'g Sroka: Nachrichten über Finnland bei deutschen Autoren des 16. und 17. Jahrhunderts. XVI. és XVII. századi német munkáknak néhány Finnországra vonatkozó adatát. ismerteti. 2. szám. — Gyula Prinz: Die Siedlungsformen Ungarns. A magyar-országi településformákat földrajzi szempontból tárgyalja. — Walter An derssen: Die Entwicklung der ungarischen Räteverfassung. A magyar tanácsköztársaság szervezetét ismerteti. — Andreas Alföldi: Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonién. (III. közlemény.) Azóta hasonló címmel az egész munka az Ungarische Bibliothek kötetei között önállóan is megjelent. — Paul Arras: Regestenbeitriige zur Geschichte des Mathias
