Századok – 1927-1928
Folyóiratszemle - Protestáns Szemle - 700
TÖRTÉNETI IRODALOM. 701 fascizmus, demokrácia; Kisebb értekezések [Török Pál: Gulyás József: Ρ erényiek a magyar irodalomban, u. a.: Kelemen László: A leánynegyed, Szőnyi Sándor: Kiiment Jenő: Hunfalvy-emlék, u. a.: B. Forster Gyula: Schulek Frigyes t. tag emlékezete, u. a.: Harsányi István: A gályarabok és a sárospataki főiskola, u. a.: Schulteisz Vincéilé: A budavári Szilágyi Erzsébet-leánygimnázium története, u. a.: Ferdinand Fettich: Garnitures de fourreaux de sabres du temps des Avares, en Hongrie, u. a.: Vértesi Zoltán: „Gottes Wort ist Unser Trost" (Luther vigasztaló levele Mária királynéhoz, fordítás)], könyvismertetések. 2. szám. fíócz Lajos: Újszövetség és görög filozófia. A görög filozófiának a keresztyén tanokra — azok kialakulása idején — gyakorolt hatásával foglalkozik s a hellén felfogás és az Üjszövetség eszméi között mutatkozó rokon vonásokat keresi. — Br. Podmamczky Pál: A keresztyénség Kínában. A kínai keresztyén misszió múltjára tett kitéréssel, annak a legutóbbi időkben mutatkozó eredményeit ismerteti. — „Krónika": A. A. : A római Dácia végpusztulásához. A legújabb német szakirodalom további adatokat szolgáltat Dácia történetére vonatkozólag. Mind ezek arra mutatnak, hogy a tartomány a rómaiak részéről teljesen kiüríttetett, tehát ezek is az oláh kontinuitás-elmélet valótlanságát bizonyítják. — „Kritikai Szemle": Schneller István: Varga Sándor: A transcendentalis dcductio Kantnál; Kerecsényi Dezső: Condivi: Michelangelo élete; Szlávik Mátyás: Divald Kornél: Magyar Művészettörténet ; Mályusz Elemér: Gróf Tisza István összes munkái (III. kötet) ; Kéky Lajos : Magyar irodalmi lexikon (összeállították Ványi Ferenc, Fóris Miklós és Tóth András. Studium-kiadás); Török Pál: György Lajos: Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája: Vajthó László: Bartóky József: Forgács (visszaemlékezések); Kisebb értekezések [Zs.: Tóth Endre: A tápi református egyház története, Papp Lajos: A szentesi református egyház múltjából, T. P.: SZÍVÓS Béla: Az arany bulla, Kéky Lajos: Gárdonyi Géza, Szőnyi Sándor: Dékány István: Tudományelméleti alapok a társadalomtudományokban]. könyvismertetések. 3. szám. Györfjy István: A hajdúk eredete. (I.) A Balkán-félszigetről a török hódítás következtében felhúzódó délszláv elemek a folytonos harcok között néhány évtized alatt felmorzsolódván, a hajdúság a XVI. század második felében mindinkább a földönfutóvá lett alföldi magyarság soraiból került ki. A Bocskay által letelepített hajdúk között már igen kevés szerb eredetű lehetett, legnagyobb részüket a Duna—Tisza-közéről s a Tiszántúl elpusztult hódoltsági területeiről menekült magyar lakosság szolgáltatta. Az első telepítésekkel földhöz kötött hajdúság zöme Bihar megyében szállott meg. — Mályusz Elemér: Polgárságunk részvétele a középkori országgyűléseken. Régebbi történetíróink azon felfogásával szemben, hogy Zsigmond a városok követeit az 1405. évi pozsonyi országgyűlésre meghívta s így a polgárságot országos rendiséggel ruházta fel, kimutatja szerző, hogy azok az adatok, melyekkel eddig a városoknak az országgyűléseken már a XIV. század folyamán való részvételét bizonyítani akarták, nem állhatják meg a helyüket, az 1405. évi konventikulum pedig nem volt országgyűlés, hanem csak egy, a király által bizonyos, csakis a városokat érintő ügyek elintézésére összehívott gyűlés, melyen a kir. városok (és mezővárosok stb.) követein kívül, más tag nem volt jelen. — Németh László: Erdélyi József. Írói portrait Erdélyiről. — „Krónika": Isoz Kálmán: Beethoven-kultusz Pest-Budán. A XIX. század elején, a fejlődni kezdő főváros magas zenei kultúrát mutat. 1827 óta állandó kamarazene-társaságok működnek a kettős városban; hangversenyeik műsorán — más aktualitások mellett — sűrűn szerepelnek Beethoven darabjai. A Beethoven-kultuszt a színházak is ápolják, különösen az új Nemzeti
