Századok – 1927-1928
Folyóiratszemle - Napkelet - 698
TÖRTÉNETI IRODALOM. 699 gyárának nevezte. A 15 éves török háború vége felé, 1603-ban történt. Rusworm a zsoldosból lett császári fővezér, Budát ostromolta a peeti oldalról, megverte Sala Mohainmed basa seregét, felrobbanttatta a Csepelszigetet a dunántúli parttal összekötő török hajóhidat s a sziget elfoglalását magyar hajdúkra bízta. Mivel nem lehetett tudni, mekkora erő rejtőzik a szigeten, a hajdúk 50 német lándzsást kértek erősítésül, de Rusworm visszaüzent, hogy zsoldosainak életét nem kockáztatja értük. A magvarok erre puskalövés nélkül nézték az eseményeket, amiért a fővezér tisztjei előtt napokig gyávának szidalmazta őket, A hajdúk a fővezérnek kijelentették, hogy nem gyávaságból nem harcoltak, hanem, mert a fővezér megvetését tapasztalták. Hogy bátorságukat bebizonyíteák, ajánlkoztak arra, hogy a Gellérthegytől délre, Buda és a felmentő török sereg között eán cot hánynak és erődöt emelnek. A vállalkozást háromszáz hajdú életével fizette meg. — Török Púi: Az abszolutizmus kora Magyarországon. Berzeviczy Albert hasonló című művének ismertetése. — Oroszlán Zoltán: Az Archaeológiai Értesítő legújabb kötete és a magyar régészet. 6. szám. — —i. •—n.: Szent Ferenc nyomdokain. A magyarországi ferences tartományok által kiadott, nagyrészt a magyarországi ferencrendiek történetére vonatkozó cikkeket tartalmazó hasonló című kötetet ismerteti. — —jn— Pivány Jenő: Magyar-amerikai történelmi kapcsolatok a Columbus előtti időktől az amerikai polgárháború befejezéséig c. munkáját, — Török Pál: Sándor Lipót főherceg nádor iratai cím alatt Mályusz Elemér hasonló című müvét, — Barna Gyula: A magyar tudománypolitika alapvetése c. a Magyarv Zoltán szerkesztésében megjelent hasonló című művét, —• —jn— Ballai Károly: Magyar korcsmák és fogadók a XIII—XVIII. században c. munkáját, — László Vince Balanyi György: Assisi Szent Ferenc c. művét, végül M. E. Borbély István: A régi Torockó c. dolgozatát ismerteti. 7. szám. — Mályusz Elemér: Magyarország kálváriája. Kristóffy József hasonló című könyvének bírálata. — Hajnal István: gr. Tisza István összes munkái 4. sorozatának IV. kötetét, — Fábián István: Maderspach Viktor: Menekülésem Erdélyből c. könyvét, — Kerecsé.nyi Dezső: Boros György: Brassai Sámuel élete, — k— Iiártfai Szabó László: A sárvárfelsővidéki gr. Széchenyi-család története c. művének III. kötetét ismerteti. 8. szám. — Hory Etelka: Az utolsó cárné. Ismerteti II. Miklós cár és Alice hesszeni hercegnő házasságának történetét és az orosz népnek a német származású ifjú cárné iránti ellenszenvét. Vázolja a cárnénak állandóan beteg lelkiállapotát, amelyet csak a trónörökös megszületése vidított fel kicsit, hogy azután a kis cárovics betegsége a cárnőt még inkább az okkultizmus felé terelje. — Hajnal István: Osztrák merénylettervek Törökországban a száműzött Kossuth ellen. Részlet szerzőnek a Magyar Történe'mi Társulat kútfőkiadványsorozatában azóta már megjelent „A Kossuth-emigráció Törökországban" c. munkájából. 9. szám. — Szekfű Gyula: György barát. Részlet Iíóman—Szekfű: Magyar Történet c. művének sajtó alatt levő IV. kötetéből. — Hory Etelka: Az utolsó cArné. Ismerteti Rasputin múltját és egyéniségét, a cári udvarban való megjelenését és állítólagos csodatevő ereje következtében a gyermekéért aggódó, gyengo idegzetű cárnőre gyakorolt befolyását. Dacára mind botrányosabbá váló életének, minden kísér'et. hiábavaló volt. Rasputint az udvarból nem lehetett eltávolítani. Befolyása mindinkább nőtt s a beteglelkű cárnőre akkora hatást tudott gyakorolni, hogv Nikolajevics nagyherceget, az orosz hadsereg fővezérét is sikerült — egyéni bosszúból — megbuktatnia. — Baros Gyula: Báró Wesselényi Miklós útinaplóját ismerteti. 10. szám. — Hory Etelka: .1; utolsó cárné. A világháború mind
