Századok – 1927-1928

Értekezések - TÓTH ZOLTÁN: Bonfini 1490 utáni adatai a fekete seregről 45

58 TÓTH ZOLTÁN. altábornagy „alapos" megjegyzései1

előtt s akkor talán még vihetem is valamire. Én pedig szégyenkezve vallom be, hogy ilyen körülmények közt nagyon reménytelennek látom a jövőt. Ha eddig nem tanultam meg a „játszva" bizonyítást, ezután is bajosan fog az nekem sikerülni. S még ha bele is fognék, mennyi időbe kerülne, míg a Czimer Károly elérte gyakorlatot elsajátítanám. Ehhez már igazán nines módom. Bírálómnak ellenben talán van annyi érkezése, hogy áttanulmányozhat egy történelmi módszertani kézikönyvet. Akkor talán másképpen fog vélekedni Bonfini hallgatásáról, a Névtelenről, a Tisza és Száváról s az egykorú és kései források elbírálásáról. Majd azután olvassa el még egyszer, ha úgy tetszik, a zsoldossereg történetét. Tóth Zoltán. 1 Breit altábornagy a Budapesti Hírlap 1925 június 7-i számában áhitathiánnyal és kegyeletsértéssel vádolt meg. A névkérdésben pedig reám idézte azokat a XVI—XVII. századbeli krónikákat, valamint Kyntsch 1493-ig terjedő s a döntő részben interpolált művét, melyeket magam hoztam volt fel annak a ténynek a bizonyítására, hogy a későbbi források ime fekete seregnek nevezik azokat a csapatokat, melyeket az egykorúak sehogyan sem, vagy máskép hívnak, miből tehát világosan következik, hogy a jelző a király életében ismeretlen volt. Szerinte a kései írók, jóllehet egykorú bázisuk a névre nézve nincsen, Mátyás korát illetőleg igenis méríadók s mérvadó vagyok rajtuk kívül én magam is (!), ki a munkámnak már a király életére vonatkozó fejezeteiben többször használom (természetesen mindig csak könnyebb érthetőség okából) a fekete sereg kifejezést. Erre az ismertetésre nem lehetett annak idején semmi szavam.