Századok – 1927-1928

Értekezések - GRÓF KLEBELSBERG KUNO: Elnöki megnyitó 593

ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉD. 597 szemben azért nyúl a tollhoz, hogy valami konkrét politikai célt érjen el és így nagyon közel fekszik a veszedelem ahhoz; hogy a történeti eseményeket is tendeneiózusan úgy állítja be, hogy azok bizonyítékul szolgáljanak az általa igazolni kívánt tétel helyessége mellett. Ezt a disztinkciót gyakran nem teszik meg és merőben publicisztikus művek igen sokszor történeti munkák igényével lépnek fel és annak alakjába burkolódznak. Amikor például a liberális világnézet még küzködött a francia forradalom után restaurált monarchiák reakciójával, akkor a liberalizmus elméleti képviselői — tagadhatatlanul a legnemesebb intenciótól vezetve — világtörténelmeiket úgy írták meg, hogy minden kor eseményeit a liberalizmus eszményei érdekében állították be. Λ mult század végén pedig, kristálytiszta hazafiságtól indítva, Beöthy Ákos históriai előadásban átment az egész magyar történeten, bizonyságokat keresve a magyar nemzet állandó önállósági vágyai, függetlenségi tendenciái, államisága mellett. Az érdekes mű publicisztika volt a szó legnemesebb értelmében, de akadtak, akik történelemnek nézték. A historikusnak mindig ügyelnie kell arra, hogy a közönségben ilyen tévedésnek ne hagyjon gyökeret verni, mert bármily nemes a publicisztika célja, más maga a történelem és más a történelemnek elméleti vagy gyakorlati hasznosítása a politika mezején. Abban a körlevélben, amelyet az 1918-i ominózus év tizedik fordulója alkalmából újévkor Magyarország öszszes oktatóihoz intéztem, egy új politikai ideológia alapjait igyekeztem lerakni: a neonacionalizmusét, amelyet azóta a cikkek egész sorában kifejtettem. Igazolásul állandóan történeti tényeket és analógiákat vonultattam fel, de sohasem igyekeztem azt a látszatot kelteni, mintha itt a történelem műveléséről lenne szó. Részben államtani kutatásokat végeztem, részben gyakorlati politikai célokból publicisztikát űztem. Miután ezt minden félreértést kizáró módon, világo-