Századok – 1927-1928

Értekezések - ECKHARDT SÁNDOR: A pannóniai hún történet keletkezése - 465

468 eckhardt sándor. tusban írt Tractatus de regimine rectoris című állambölcseleti iratát, melyet 1313 és 1315 között írt Marino Badoer krétai herceg számára.1 De életének főműve világtörténete, melyet kétszer is átdolgozott, úgy hogy háromféle recensióban áll előttünk.2 I. Historiarum Epitoma. „Progreditur quasi aurora surgens" szavakkal kezdődő kézirat. Cod. Laur. plut. XXI. 4. (Firenze). Előbbinek hiányos másolata: Cod. Laur. plut. XXI. 9. (Firenze). Cod. Iîicciardini (Firenze, no 3204 és 3205) ; az első pontos másolata. II. Szinkronikus tabellák Chronica Magna címen: „Quemadmodum organici" kezdőszavakkal: 1. Cod. Marcianus (Velence) Zanetti no 399. — 2. Cod. Parisiensis, Bibi. Nat. f. lat. no 4939. Rövidített formája az előbbinek. — 3. Cod. Vatic, no 1960. III. Satirica história rerum gestarum mundi (Speculum Paulini címen is ismeretes). „Interroga de diebus" kezdőszavakkal. 1. Cod. Vatic, no I960. — 2. Cod. Laur. plut. XXI. 1. Firenze (nem teljes). — 3. Cod. Caesenas plut. XI. 5. (Firenze). — 4. Cod. Paris. Bibi. Nat. f. lat. 4940. — 5. Cod. Tolosanus (Dép. Bibi. Toulouse) no 451. — 6. Cod. Bambergensis, Ε. III. 10. és 11. — 7. Cod. Dresd. Staatsbibl. L. 7. in 2°. — 8. Cod. Olomucensis no 200. — 9. Cod. Cracov. no 445. A mű keletkezési idejére nézVe Simonsfeld azt állapította meg,3 hogy első formája 1313 körül keletkezhetett, a szinkronikus tabellák 1323-ig mennek és végül, hogy a História Satyrica csakis 1331 után jöhetett létre. Paulinus nagy műve mind a mai napig kiadatlan, csupán az újabbkori részekből adtak ki néhány forrásértékekkel bíró fejezetet.4 A fentidézett kéziratok köziil a párizsit (Bibi. Nat. f. lat. 4940) és a drezdait (Staatsbibl. L. 7 in-2) láttam. Ez utóbbi kései másolat, 1423-ban készült Prágában Fráter Laurentius Ja. de Brunna műve, az explicit tanusága szerint. Könnyen olvasható, de tele van leírási hibával. A párizsi sokkal régebbi és íráshibát elég ritkán 1 Nem sikerült megszereznem. 2 H. Simonsfeld: "D. Zschr. f. Gescliw. X. 1893, I. fűz. Tekintettel e müvekhez fűződő magyar vonatkozásokra, ide másolom Simonsfeld értekezéséből a kéziratok pontos jegyzékét. L. röviden még Pothast. Bibi. med. aevi. 3 Neues Archiv VII. 57. 4 Muratori: Antiqu. Ital. IV. 951—1034, és Bouquet: Recueil des historiens de la Gaule, XXII. 12—15.