Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Assenmacher; Johannes: Die Geschichte des Individuationsprinzips in der alten Scholastik. Ism.: Győry 454

454 tárca. sára pedig igazán nem volt kilátás, hiszen az akkori állampénzügyi helyzet mellett szó se lehetett lényegesebb külföldi kölcsönökről. Még az is valószínűtlen, hogy győzelem esetén sikerült volna Németországnak a stabilizálás és az infláció leépítése. Győző állam kényszerkonverziót és hasonlókat nem igen engedhet meg magának, már pedig az államadósság horribilis kamatszolgálatának fedezésére szükséges eszközöket — legalább is az első békeévekben — lehetetlen lett volna infláció nélkül előteremteni. Nem valószínű, hogy győzelem esetén Németországra más sors várt volna, mint amilyen Franciaországot érte. A háború finanszírozásának módja — pedig jobb mód nem volt — magában rejtette Németországban is az államcsőd elkerülhetetlenségét; Németország gazdaságilag éppúgy nem volt elég erős arra, hogy ezt a háborút kibírja, mint Franciaország. Ezekben nagyjából ismertettük a könyv konklúzióit. Ami felépítését illeti, világosabbat és áttekinthetőbbet képzelni sem lehet. Az első rész tárgyalja a birodalmi háztartás helyzetét a háború kitörésekor; ami keveset a valuta helyzetéről mond, az nem érdemes említésre. A második rész pénzügyi mozgósítás címmel röviden érinti az általános gazdasági helyzetet és tárgyalja a hitelre vonatkozó intézkedéseket, míg a valutára vonatkozókat csak az utolsó részben adja, ezzel is hangsúlyozván, hogy a valuta történetét tárgyán kívül állónak tekinti. A harmadik rész, a könyv tulajdonképeni törzse, a háború finanszírozásának részletes történetét, adja, évenként ismertetve a budget és zárszámadás főadatait, a hitel- és az adópolitikát. Az utolsó rész tárgyalja a valuta történetét a háború alatt és számszerűleg összegezi a háborús államgazdaság eredményeit. Ezekhez csatlakozik még egy pár tábla a birodalmi adósság alakulásáról. A könyv elolvasása után az olvasó első gondolata sajnálkozás afölött, hogy ez a munka ilyen kis terjedelmű. Lotznál a terjedelem növelése nem jelentett volna hígítást, csak η tartalom gazdagodását. Domanovszky Ákos. Asseninacher, Johannes: Die Geschichte des Individuationsprinzins in der Scholastik. (Forschungen zur Geschichte der Philosophie und der Pädagogik, herausgegeben von Artur Schneider und Wilhelm Kahl, 1. Band. Heft 2.) Felix Meiner, Lipcse. 1926. IX. 97 ο. 6"50 márka. Az individuatio elvének kérdése minden művelt embert érdeklő tipikus és sokszor taglalt középkori probléma volt. Érette a leghevesebb tudományos harcok folytak. Jelentőséget természettudományi szempontból főleg az ad neki, hogy a harc egyúttal az anyag mibenlétéért s fogalmáért is folyt. Az individuatio kérdése mintegy pártállásponti kérdésévé vált