Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Stieve; Friedrich: Iswolski und der Weltkrieg. Ism. Török Pál 445

történeti irodalom. 449 Nemsokára megállapodnak abban, hogy az egyezményt a lon­doni orosz tengerészeti attasé útján kös,sék meg föltünés el­kerülése végett, az attaché g/janúkeltés nélkül utazhat ik Orosz­országba utasítások végett, magasabbrangú tisztek járás­kelése feltűnő volna. Ennek a tárgyalásnak bevégzését sür­geti Sas.onow 1914 jiínius közepén. A tárgyalások folyamán — ismerve Anglia aggodalmait a tengerszorosok ügyében — ezeket hozzák elő, legfölebb ha az angolok említenék, kell megmondani, hogy Oroszország nem gondol elfoglalásukra, csak a hadműveletek előmozdítása végett katonai meg­szállásukra. Külön gondjuk volt az ántánt államférfiaknak Olaszor­szágra. Olaszország elidegenedett Franciaországtól az Égei­szigetek miatt, később Ausztriától idegenedett el az Adria uralma miatt. Az oroszoknak kedvező benyomásuk volt Olasz­ország magatartásáról az ántánt szempontjából, de a francia külügyminisztérium lehűtötte az oroszokat: a francia kül­ügyminisztérium megszerezte az olasz chiffre kulcsát és jól ismerte ennek alapján az olasz kormány izenetváltásait nem­csak a párisi, hanem a bécsi és berlini olas,z követségekkel is. Egyrészt alighanem innen származtak a francia kormány bizalmas és biztos értesülései a hármas-szövetség belső ügyei­ről. 1914 áprilisában azonban a San Giuliano-kormány ura­lomrajutása megnyugtatja a franciákat is,. Franciaországban a választások 1914 elején oroszellenes radikális-pártokat juttatnak uralomra. Miniszterelnök és kül­ügyminiszter azonban Poincaré embere, Doumergue lesz, a kormány irányán Caillaux annál kevésbbé tud változtatni, mert a sajtóban teljesen szokatlan ízű támadások jelennek meg ellene. Ezek következtében Caillaux felesége lelövi Cal­mette szerkesztőt, Caillaux lemond a miniszterségről, pártja lényegesen gyöngül. Stieve nem állítja, hogy emögött a sajtó­támadás mögött orosz pénz csengett volna. 1914 júliusából Iswolskinak levele nincsen. Stieve kifejezi gyanúját, hogy a levéltárt megtisztították ezektől a legsúlyo­sabb bizonyítékoktól. Kifejezi gyanúját, hogy Ferenc Ferdi­nánd meggyilkolását Dimitrievics szerb vezérkari főnök Artamanov orosz katonai attachéval egyetértésben intézte. Kifejezi gyanúját, hogy Poincaré nern valóságot ír emlék­iratában akkor, mikor azt állítja, hogy az 1914 júliusi szent­pétervári látogatás alkalmával nem folytatott érdemleges tárgyalásokat. Cáfolja ezt a cárnak 1915-i nyilatkozata, mely­ben arról szól, milyen nagy benyomást tett reá Poincaré el­szántsága. Cáfolja Paléologue emlékirata, mely többek közt megemlékszik arról, hogy Poincaré ez alkalommal megnyug­tatta az angol nagykövetet: a cár el van határozva, h o xy Perzsia ügyében megegyezik az angolokkal, bíztató szavakat mondott Poincaré a szerb követnek. Cáfolja Buchanan angol nagykövetnek az angol kékkönyvből kimaradt egy távirata, Századok. 1927 IX- X. fiiz"1. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom