Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Stieve; Friedrich: Iswolski und der Weltkrieg. Ism. Török Pál 445

történeti irodalom. 447 Németország· izgatja az ántánt ellen Spanyolországot, pedig ez csak saját érdekeit védelmezte. A marokkói válság logikus következménye volt Tripolis elfoglalása: 1901 óta Olaszországnak erre vonatkozó szerződése volt Franciaországgal. Olaszország nagyon belemerült a törökök elleni harcba, ekkor Iswolski javaslatára bemutatják Oroszország rekompenzációs számláját. Az bizony elég hosszú, főtétele a tengerszoros kérdésének tisztázása. Iswolski a francia kormánynak is előadja a tervet, szerinte Konstantinápoly esete éppen olyan, mint Marokkóé. Ekkor (1911) Iswolski már tudta, hogy Németország francia háború esetén Okvetlenül meg fogja sérteni Belgium semlegességét. Iswolskinak útjában áll a szentpétervári francia nagykövet látszólagos, békés hajlama, nehézségei vannak a gyanakvó francia sajtóval, mert ő elsősorban előkelőségekkel érintkezik, bár 'keres kapcsolatot a társadalom minden rétegével. Nagy nyugtalanságot idéz elő Vilmos császár és Miklós cár Baltisporti találkozása (1912). Poincarét nyugtalanítja Haldane berlini útja: ha a németek megegyeznek az angolokkal a flottagyarapítás ütemének lassításában, akkor Németországnak több pénze marad szárazföldi haderejének szaporítására. Gondja van Iswolskinak a Földközi-tenger uralmára. Ha az olasz-osztrák-magyar .flotta itt uralkodik, akkor elképzelhető, hogy az orosz flottát megtámadják a Fekete-tengerben. Poincaré megnyugtatja Iswolskit, hogy Franciaország okvetlenül megtartja hajóhadának fölényét az olasz fölött, a Fekete-tenger biztosítása végett a flotta állomáshelyéül máibékében Bizertát jelölik ki. 1912-ben nagy tárgyalások kezdődnek Franciaország és Oroszország közt: az oroszok óriási kölesönt kapnak stratégiai vasutak építése végett, a fővonalakat a francia vezérkar útmutatása szerint kell majd kiépíteni. A haditervet ismételten megbeszélik, tudják, hogy mozgósítás után a 15—18-ik napon lesznek az első nagy ütközetek Belgiumban és Luxemburgban. 1912-ben Oroszország védnöksége alatt kitör a balkáni háború. A balkáni államok az osztozkodásban bíróul előre Oroszországot ismerik el, Iswolski utólag örül, hogy Bulgária támadását ürügyül használva kivonhatta magát Oroszország fényes, de egyúttal igen kényes bírói szerepből, mert a Balkánt lehetetlen valamennyi fél megnyugvására fölosztani. A balkáni háborúk alkalmával ismételten fölmerült egy európai háború réme. Franciaországban a szocialisták általános sztrájkot terveztek a háború elleni előzetes tiltakozás jeléül. Ennek a sztrájknak gyönge sikere nagy örömet szerez Iswolskinak, aki elérte azt, hogy Oroszországnak a marokkói válságban tanúsított tartózkodása dacára Franciaország kész volt a beavatkozásra Oroszország oldalán, balkáni ügyek