Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Saile Tivadar Antal: Kőrösy József hatása a statisztika fejlődésére. Ism. Morvay Győző 420

420 történeti irodalom. 420 élt az elmúlt századok folyamán Luther lelke a magyar lutheránus világban. Az előttünk fekvő mű tehát nem tudományos, hanem népszerű építő jellegű, de ebben a minőségben híven betölti a feladatát. A terv kivált a XI. kötetben világosodott meg igen előnyösen ismert írónkban, akiben széleskörű történeti és irodalmi tudás, finom művészi érzéssel és nem közönséges stílustehetséggel egyesül. Az I. kötetben találunk egy történeti elbeszélést, mely az író eredeti leleménye (A sárvári magyar diák Wittenbergában) és amolyan kis történeti „revue"-t. „Hat nap Sopron életéből", amelyek nem egészen a jeles -szerző által kitűzött keretbe esnek. Az első helyett talán jobb lett volna Luther lelki világának népszerű megrajzolása. A tulajdonképeni hangulatképek sorában ott találjuk többek közi: Thurzó Györgyöt, Vithnyédy J., Kiss Jánost, Berzsenyit, Bél M., Tessedik S., Hunfalvy Pált, Veres Pálnét, Győry Vilinost, Schedius Lajost, Böhm. Károlyt, Hazsünszky Frigyest, Petőfi Sándort, Gyóni Gézát, Benczúr Gyulát, Görgey Artúrt, Kossuth La.iost, Mária Dorottyát stb., tehát oly gallériát, melyre az ág. h. ev. felekezet méltán büszkén tekinthet. A hangulatképek természetesen nem egyformán sikerültek, legsikerültebbek azok, melyekben a szerző saját élményei is szóhoz jutnak (pl. Gyurácz F.). De általában — leszámítva néhány kissé szárazabb vázlatot — annyi szeretettel és lelkesedéssel írt, annyi beleérzéssel és mértéktartó ízléssel és amellett olyan szívhezszóló közvetlenséggel, hogy nem lesz olvasója, aki kivonhatná magát a két könyv lebilincselő hatása alól. Történeti és irodalomtörténeti szempontból pedig annyi érdeme mindenesetre van, hogy egyrészt mintegy szemléltetően bemutatja, hogy mennyi értéket adott a magyarságnak a sokszor igazságtalanul megítélt lutheránus felekezet, de másrészt abban is, hogy bár a szerző teljességre és mélységre nem törekszik is, itt-ott egy-két vonással mégis gazdagítja a luth, egyház jeleseinek az arcképét; egyesekről, pl. Gyurácz F. püspökről pedig ő adott először összefoglaló, rövid jellemrajzot. így tehát históriai szempontból sem végzett hiábavaló munkát, bár esztétikai és nevelő-építő jelentősége —- már a cél kitűzésénél fogva is — jóval jelentősebb. Szelényi Ödön. Saile Tivadar Antal: Kőrösy József hatása a statisztika fejlődésére. A M. Tud. Akadémia Pollák Henrik-féle pályadíjával kitüntetett pályamunka. Budapest. Kiadja a Magy. Tud. Akadémia. 1927. Megjelent az Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből. TI. kötet. 9. szám gyanánt, 240 1. A statisztika, mint tudomány megkívánja, hogy annak művelője necsak a számtani alapműveletekben legyen jártas.