Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

a királyi serviensek és a patrimoniális királyság. 411 viens íegis között itt-ott megpillantott eltérés ezzel ma­gyarázható. A nobilis elsősorban az előkelőkre, a királyi serviens főképen a köznemesekre vonatkozik. A nobilis név fokozatos előrenyomulásával természetszerűleg a két elnevezés mindinkább közeledett egymáshoz. Hogyan kell értelmezni most már az Aranybulla köriili küzdelmeket ? A társadalom lassanként kiválik a központi hatalom érdekköréből (hivatalnoknemesség), függetleníti magát, önálló mag körül csoportosul. A szubjektív jog uralma alatt, a társadalom eddig egy­mással lazán kapcsolódó elemei nagyobb, szélesebb egy­ségekbe rendekké olvadnak össze. Az exemptio elveszti jelentőségét, a libertás rendi formát vesz fel. Ebben a nagy átalakulásban senki szabadsága biztonságban nem lehetett. A nagybirtok fokozódó szerepe az egyre na­gyobb terhet jelentő közfunkciók betöltésében, háttérbe szorítja a kisbirtokos szabadokat. Már korán nem vesz­nek részt a bíráskodásban, kardjuk sem számottevő többé.1 Viszont az alsóbb, conditionalis néposztályok nyomása mindinkább növekedett. Két oldalról szoron­gattatva, a rendi társadalom megszületésekor éppen a kisbirtokos közszabadok kerültek a legkritikusabb hely­zetbe. A közszabadok nálunk nem szakadtak el a füg­getlen szabadok gazdagabb, előkelőbb rétegétől. Kirá­lyaink támogatásával sikerült a nemesek körében fenn­tartani magukat. Midőn azonban a birtokos szabadok egységes libertás alapján tömörültek, a különböző liber­tások átértékelése idején, a szegény közszabadoknak attól kellett tartaniok, hogy kiszorulnak a nemesek rendjéből. Attól lehetett félni, hogy a nemesi szabadság egyedül a nobilisek kiváltsága lesz. A királyi hatalom gyöngesége, a zavarok közt bekövetkezett elnyomatás, a nagy adóterhek, a pénzgazdálkodás fellendülését kí­sérő visszaélések a közszabadokat sújtották leginkább. Nem voltak gazdag földesurak, de az adózó parasztok közé sem akartak lesüllyedni. Az Aranybulla, nem, más, mint a kisbirtokos szabadok deklarációja, hogy ök a nemesi társadalomhoz tartoznak. Az Aranybulla által a sokféleképen sanyargatott kisnemesek visszaállítani törekedtek a szerintük sokban megfogyatkozott ősi, régi alkotmányt. Mozgalmuk nem forradalom, nem új jogokat vívnak ki, hanem a tradíciót, elődeik jogát akar-1 V. Ernst, Mittelfreie. 22. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom