Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

404 vác ζ y péter. bért egyenlőnek tekint; ezért a szabadok között fennálló különbségek, melyeket az egyes kifejezések fednek fel, sokkal kisebb mértékben idéztek elő a jog terén változást, mint a germán népeknél. A nobilis és liber kifejezés viszonya egymáshoz más volt tehát nálunk már Szent István korában is, mint nyugaton, s a fejlődés további menete ezt az eltérést nemhogy tompította, hanem ellenkezőleg inkább növelte. A nobilis és közszabad közt nálunk sokkal kisebb a szakadék, mint a nyugati népeknél. Szent Istvántól kezdve uralkodóink a fennálló különbségek áthidalására törekedtek. Midőn Kálmán közszabadtól nem szed többé szabad dénárokat, a földmívelést üző szegény, de független szabad parasztok személyük után éppúgy adómentesek lettek, mint a nagybirtokos nemesek. A fejlődés arisztokratikus iránya, mely politikai és társadalmi téren fokozatosan előtérbe állította a nagybirtokot, a független szabadok jogi egységét nem bontotta meg. Ez az oka annak, hogy nálunk a nobilis kifejezés már korán átmegy a közszabadok jelzésére. Kálmán korától kezdve a liber sző mind kevésbbé vonatkozik birtokos szabadra, ligyhogy a XIII. század elején közszabad libereket már alig ismerünk. Ezentúl egyedül hospeseket, polgárokat, földesúri szabadokat illettek a liber névvel. A közszabadok a nagy átalakulások idején már mint nobilisek észrevétlenül helyezkedtek el a nemesek rendjében. Köznemesek lettek. A magyar nemesi társadalom egysége, mely kifejezésre jut a nobilisliber nyugattól eltérő viszonyában, a rendiség korában is fennmaradt. A magyar nemesség speciális összetétele, hogy a nagyszámú köznemesség mellett nincs elismert, különálló főúri rendje, a közszabadok sajátos helyzetére vezethető vissza. A közszabadok függetlenségüket. megőrzött tömege a nobilisek előkelő rétegétől nem szakadt el egészen. Ez okozta (a nemességet nyert hűbéres katonákon kívül), hogy nálunk oly sok kisnemessel találkozunk, kik a rendi küzdelmek idején állandóan őrködtek az una et eadem nobilitas épségben tartása fölött. Kossányi Béla felfogása, mintha a köznemesség a hííbéres katonák egyetemleges beolvadása felel az előbbi cikknek, ahol a szülők szintén 50 pensât kapnak. A szabadokat illető vérdíj kitűnik még Szent István. II. 4., Szent László, IT. 6. «s 8. cikkeiből. V. ö. Hóman. Magyar pénztörténet (1916) 181. 1.