Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

a királyi serviensek és a patrimoniális királyság. 381 meg, az intézmény már Szent István korában fennállt. Az egyház lovas, tisztséget viselő jobagiói a XIII. század derekán már úgy szerepelnek, mint az egyház praedialisai. Bizonyos, hogy a „nobiles jobagiones" jelentős része észrevétlenül felszívódott az új intézménybe.1 Ez azonban az alkotó elemeknek csak egyike volt s éppen nem az erjesztő eleme. Ami a régi jobagiói intézményt új formába gyúrta át, ami előidézte a változást, cXZ ct földesúri népek körén kívül keresendő. Azok az eiOs társadalmi és gazdasági eltolódások, melyek beköszöntöttek a XIII. századdal, tömegesen hajtottak nemeseket a király, a magánosok, különösen az egyház földesúri hatalma alá.2 Az egyre terjeszkedő s mindinkább állami feladatokat betöltő nagybirtok szívesen látta a jövevényeket, 1 1255: Smiciklas. IV. 596—598. 1. Midőn Béla király István bánt a roviscei várföldek és népek felülvizsgálására kiküldi, a bán „convocatis ad nos iobagionibus castri praedialibus et castrens,ibus eiusdem castri, quos invenimus ex castrensibus indebite factos esse iobbagiones castri uel praediales, eos reddidimus in pristinam libertatem, quos verő invenimus iobbagiones castri et praediales, illos in statu suo, secundum quod Colomannus rex ... ordinaverat, cum terris s.uis pacificis duximus dimittendos". Ez alkalommal bizonyos hospeseket, kiket még Kálmán király tett várjobbágyokká, a bán megerősít szabadságukban. Ugyanezek 1270-ben már mint praedialisok szerepelnek (Smiciklas. V. 575. 1.); 1265: Smiciklas. V. 337. 1. „cum dominus rex de liber is hospitibus et de iobagionibus castri de Ryuche viginti quinque Jiberos praediales exclusis aliis in eodem comitatu constituisset..." A praedialisok számának megállapításával analóg a turóci jobbágyfiúk (ν. ö. Mályusz, id. m. 117. 1.), továbbá a tihanyi apátság jobagioinak maximálása. (1267: Pannonhalmi rendt. X. 528—529. 1.) Az egyházi praedialisokat, a zágrábi püspökséget kivéve, rendszerint „nobiles jobagiones" névvel illetik a források az Árpád-korban, bár ezek még nem tekinthetők tulajdonképeni praedialisoknak. Arra vonatkozólag, liogy alsóbb, földesúri népekből emelkedtek fel 1239: W. VII. 67—69. 1. (szegszárdi apátság); 1258: Pannonhalmi rendt. VIII. 296. 1. (bakonybéli apátság); 1273: Η. Ο. V. 49—50. 1. (veszprémi káptalan); 1285: Η. Ο. V. 70. 1. (veszprémi püspökség); 1291: F. IX. 7. 708. 1. (u. a.); 1300: Smiciklas. VII. 370—1. 1. (zágrábi püspökség) stb. • Nobilisek, akik királyi praedialisok lesznek 1246: Smiciklas. IV. 291—2. 1.; 1247: W. VII. 223—4. 1. Valószínűleg nemes volt, erre vallanak birtokai 1247-ben Ound földjéhez hozzávesz egy ugyanilyen nevűt (W. VII. 245. 1.), 1252-ben újból mint vevő tűnik elő (W. VII. 343. 1.), emiatt pereskedik (1255: τι. o. 408. ].); 1257: F. IV. 2. 425. 1. a Dem nemzetségből, 1279-ben nobilisek (F. V. 2. 552. 1.); 1257: Smiciklas. V. 53. 1.; 1258: W. VII. 480. 1.: 1262: Smiciklas. V. 216. 1.; 1273: Smicik-