Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

a királyi serviensek és a ρ atrimoni ális királyság. 377 a szepesi jobbágyfiúk intézményének a turóci-liptóitól elütő egyéni jellegét. Már az 1243. évi kiváltságlevél is nobiliseknek hívja őket. Jobbágyfiúkra alkalmazva ez a kifejezés egészen általános a Szepességben.1 Nagyon jellemző a középkori terminusok hajlékonyságára, hogy a szepesi tulajdon­képeni igazi országos nemeseket ugyancsak nobiliseknek nevezik a források. A jobbágyfiúk jogainak vizsgálata arról győz meg azonban minket, hogy ha nemes módra éltek is, alapjában véve megkiilönböztendők az orszá­gos nemesektől éppúgy, miként az auridatoroktól.2 Tár­sadalmi öntudatukra világot vet a szepesi prépost és közöttük kitört háborúskodás. Jakab prépost ugyanis a tized behajtását a szászoknak adta bérbe, mint ahogy a bérletrendszer az egész országban itt, a Szepességben, volt leginkább kifejlődve a XIII. században. A jobbágy-1 1280: Wagner, Analecta. I. 111-112. 1.; 1308: Weber, Supplementum. III. 3. 1. „nobiles de villa Phile". Eg.vízben egyenesen servienseknek nevezik a jobbágyfiúkat. 1248 ban IV. Béla ugyanis Pyrinről azt mondja, hogy „licet alterius condicionis sit sicut ceteri servientos nostri, sui conprovincia­les et commetanei..." Miután Primfalva körül tízlándzsás falvak fekszenek, ezért a „servientes nos,tri" alatt a király csakis jobbágyfiúkat érthetett (1248: Η. Ο. VIII. 53. 1.). Külön­ben a szolgálat is erre utal. Ha a jobbágyfiúkat nobilisekn-ík tudták hívni, semmi különös nincs abban, hogy a király „servienseinek" tekinti őket. A királyi serviens kifejezés hasz­nálatának lehetőségeiről lásd a III. fejezetet. - Az auridatorok földet kapnak a királytól évi adó (egy arany) fizetése mellett. Ha a jobbágyfiú földje után nem kato­náskodik az új birtokos, úgy akkor egy uncia aranyat fizet (1262: W. VIII. 26. 1.). Ez jelzi a kettő közt fennálló viszonyt. Az auridatorok nem szegény, telepes bérlők, mint akik királyi földön élnek: sok köztük az előkelő nemes, s a gazdag civis. Tgy kap a Görgey-család auridator földet. 1278: Bárdosy, Suppl. I. 119—120. 1. „idem comes Ely as racione ipsius terre (Gorgon) assumpsit solvere unum fertonem auri"; 1282: u. o. 225. 1. (Drauch falut) „dimidiam marcam auri"; 1263: H. O. V. 35—36. 1. „iudex saxonum de Scepus" a magtalanul elhalt Iván aurifaber birtokát szerzi meg a királytól, ugyanazon auridator-kötelezettség mellett. 1263-ban mint serviens (P. IV. 3. 128. L), auceps (F. VI. 1. 301. 1.). Más adatok 1258: Wagner. I. 80—82. 1. „magistrum Guebelium de Leucha": 1291: Η. Ο. VI. 363—4. 1. malom után a comesnek fizet; 1292: Bárdosy. I. 355— 357. 1. „de Quintoforo", a comesnek; 1294: Η. Ο. VI. 410—11. 1. ..de sancto Ladislao" a comesnek is fizet. Az ilyen föld vevője királyi beleegyezéssel ugyanazt a szolgálatot (adót) tartozik vállalni 1263: Η. Ο. VI. 115—6. 1. és 1282: u. o. 274. 1. Sáros megyében 1264: F. IV. 3. 204. 1. Voltak auridatorok Horvát­országban is, v. ö. a praodialisokról szóló részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom