Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 351

374 váczy 1*éter gazdagodva, rövidesen különálló, autonóm szervezetet létesített, hogy azután az idők folyamán már mint kisvármegye szerepeljen. A szepesi jobbágyfiúk szervezete a XIII. század szellemét tükrözi vissza. Megalkotója főképen IV. Béla volt, akinek nagy koncepciójú hadi politikáját hirdeti a turóci-liptói fennsík sok katonai telepe is. Szervezetüket, jogaikat az 1243-ban kiállított kiváltságlevélből ismerhetjük meg a legkönnyebben.1

A ki váltságlevél kimondja, hogy adót senki közülük nem tartozik fizetni, ha csak az nem általános, a királyi servienseket és bármily más nobiliseket érintő adó." A szenobilis. V. ö. Karácsonyi J.. Halavány vonások liazánk Szent István-korabeli határairól. Századok, 1901. 1042. 1. és 1050. 1.; Tagányi K., Gyepű és gyepüelve. M. Nyelv. 1913. 254—266. 1. 1 Erdélyi hamisnak állítja ezt a kiváltságlevelet. (Árpádkori társadalomtört. legkritikusabb kérdései. 154. 1. részletesebben: A tizenkét legkritikusabb kérdés.. 167—8. 1.) Mint fentebb láttuk, maga IV. Béla 1255: F. IV. 2. 287—8. 1.; 1256: W. VII. 432. 1. hivatkozik egy a jobbágyfiúk részére adott privilégiumra, ami alatt csakis ezt az 1243. évi kiváltságlevelet érthette. Kizártnak tartom, hogy az az okle\'él hamis legyen, amelyre maga a kiállító utal pár év múlva. Erdélyi érveit már Tagányi (Tört. Szemle. 1916. 605. 1.) megcáfolta, s Szentpét ory (liegest a I. 223. 1.. 745. ez.) sem tartja meggyőzőknek. Erdélyi „tárgyi érvei" közül egyedül az a megjegyzés érdemel figyelmet, „hogy a szepesi nemesek népeit .jobbágyok'-nak nevezi az oklevél, ami a tatárjárás korában harcos, követségbe járó, lovas tiszti osztályt jelent, nem pedig az összes úrbéreseket, mint a XIV. századtól kezdve". Jobagio a későbbi jobbágvértelemben azonban már a XIII. században is kimutatható. Pl. 1255: Hazai okl. 31. 1. (szepesi adat) „.Iobagiones ad Ipsam terram Myloy posset congregare omnes causas inter jobagiones suos exortas... ipse idem in sua possessione iudicabit"; 1256: F. TV. 2. 381. 1. (szepesi adat); 1264: F. IV. 3. 187. 1. (szepesi adat): továbbá 1237: Smiciklas. IV. 30. 1. (Bélakút); 1253: Zalai okl. I. 26. 1.; 1262: Smic. V. 230. 1. (in comitatu de Ruicha); 1265: Századok. 1909. 880. 1. (Zólyom); 1270: Smicikl is. V. 535. 1. (Biuclie): 1274: W. IV. 47. 1. (Pest); 1278: W. XTT. 703. 1. (.Iák): 1279: W. XIT. 268. 1. (esztergomi kápt.): 1298: Smiciklas. VII. 324. 1. stb. Megemlíthető még1, midőn jobagio sutor (1288: W. IX. 485. 1.). pelliparius (1294: Knauz. II. 350. 1.), earn if ex (1294: η. ο. 357. 1.). faber, sartor (1292: u. ο. 315. 1.) stb. 2 Knauz. I. 347. 1. „Statuimus, quod nullus. ipsorum al i -quam collectam, uel exactionem soluere teneantur, nisi ipsa collecta ad seruientes regis et alios auoslibet nobiles fuerit generalis"; 1274: F. V. 2.176. 1. „eximendo et separando eosdem a solutione, et libertate populoruni domini regis et applicauimus libertati nobilium saepedictorum"; 1278: Cs.áky okl. T. 12. 1., midőn a király a szepesi nobilisek közé emel szolganépeket. akkor „ab omni exaccione et consuetudine sclavorum"-