Századok – 1927-1928

Folyóiratszemle - Current History 322

322 TÖRTÉNETI IRODALOM. Lister tanításához való viszonyáról értekezik a szerző, s igyekszik igazságot szolgáltatni nagy hazánkfiának, amidőn őt Lister „előfutárjának" nevezi. Ne vegyük ezt rossz néven az angol szerzőnek, amikor minálunk is alig néhány hete egy komoly (folyóirat is csak „előharcosnak" minősítette Semmelweist. Ma már egy egész kis irodalma van e tévedés helyreigazításának; Németországban főleg Franz Bruck dr. jön mindúntalan a segítségünkre. Semmelweis nem volt „előfutárja" Listernek. Semmelweis egy csapásra megalapítója volt az aseptikus kezelésnek úgy a szülészet, mint a sebészet terén, annak az eljárásnak tehát, mely a Lister-féle antisepsifeből tökéletesedett azzá, de amelyet Semmelweis éppen 20 évvel korábban alapított meg, mint Lister az antisepsist. A nagy angol sebész és tudós halhatatlan érdemein semmikép sem kívántunk csorbát ejteni, amidőn az „előfutár" epithetont elhárítjuk Semmelweisről. Itt említjük meg, hogy az a hírhedtté vált apokrif kijelentés, mely Lister szájába adja ama szavakat, hogy „Semmelweis nélkül működésem semmis lenne, stb.", legjobb tudásom szerint nem magyarországi eredetű megállapítás, mert azt először Schürer von Waldheim-nak 1905-ben megjelent Senimelweis-monografiájának 245. lapján olvastam. Hogy ki találta ki e „citátumot", annak megállapításáért Lister közrevonásával 1906- és 1907-ben Weckerling friedbergi dr.-ral együttesen hiába fáradoztam. Ma is csak azt mondhatom, amit 1907 április havában mondott Weckerling egy hozzám intézett levelében: „Sajnálom, hogy a legnagyobb hazug még mindig nincs leleplezve." Visszatérve az előttünk fekvő Lister-életrajzra, melegen ajánljuk annak figyelmesen elmélyedő elolvasását. Egy nagy elme ós fennkölt jellem harmonikus életének és nagyeredményű munkásságának az ismertetése ez, de egy szerencsés emberé is, akinek a mi martirunkkal szemben megadatott az a boldogság, hogy tanításának elismertetését és diadalrajutását még a saját szemeivel megláthatta. Györy. Folyóiratszemle. Current History. 1926. Febr. Durham Edith: The Sarajevo Murder Plot. Szorzó bizonyos tényeket óhajt nyomozni, amelyek a világháborút fölidéző Fekete kézhez vezettek. A főherceg meggyilkolása betetőzése a nagyszerb álom és a szláv előtörés érdekében generációk óta folytatott politikának. Dr. Bogusevics az „Evolution" és a „Kriegsschuldfrage" c. folyóiratokban kiadta a Fekete kéz szabályainak teljes szövegét; eszerint célja nem a belső szerb forradalom, hanem annak szervezése miden szerbeklakta földön, ecélból a belgrádi központi bizottság szervezése, amelyben más államok szerbeklakta területeinek delegátusai is szerepeltek. Azt az állítást, hogy a szerb kormány nem tudta, miről . van szó, számos tény dönti meg. Dimitrievics Dragutin vezérkari ezredes