Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Kurucz György: lásd Albisi Barthos Indár.

308 TÖRTÉNE ΓΙ IRODALOM. 308 tes periódusokra osztva, hanem az egész s.zinte ötletszerűen bomlik csoportokra; természetes, hogy az egész füzet csak nevek és könyvcímek száraz felsorolása s hogy az egyetemi hallgató abban irányító gondolatot nem találhat. ftiátyusz Elemér. Albisi Barthos Indár és Kurucz György: Történelmi atlasz. A világtörténelem tanításához. Ókor. Kiadja a M. Kir. Áll. Térképészeti Intézet. Budapest. 20 1. Albisi Barthos Inclár és Kurucz György magyar történelmi atlaszuk megjelenése után éppen egy évvel, most a világtörténelem tanításához elkészítették és forgalomba hozatták az ókori történelem atlaszát. Az il j atlasz a magyar történelmi atlaszhoz hasonló f irmában, tiszta és pontos rajzzal, szolid, komoly színezéssel, 12 lappal kisebb terjedelemben, de még gazdagabb tartalommal jelent meg. Ugyanis a 20 lapon közölt 34 fő- és melléktérkép közül 19 térkép az eddig megjelent magyar történelmi atlasszal szemben új anyagot tartalmaz. Aki valaha a világtörténelem bármely korszakához térképet készített, az tudja a legjobban, hogy részben hazai intézményeinknek külföldi jó történelmi atlaszokkal való hiányos felszerelése, részben a külföldi jobb történelmi atlaszok tartalmának összeegyeztetése, ellenőrzése és viszonyainkhoz való alkalmazása milyen sok nehézséget okoz a térképtervezőnek. Éppen ezért teljes elismerés illeti a szerzőket az új tartalmú térképek tervezésénél tanúsított szorgalmukért. A klasszikus kultúra tanulmányozásának bizonyos fokú elhanyagolása korában vigasztaló azon körülmény, hogy az líj atlaszban 19 új térkép közül 7 a görögök és 7 a rómaiak történetének behatóbb tanításához és tanulmányozásához nyújt támogatást. Azonban az egyiptom-előázsiai történelemhez adott 2 új térkép tartalmi gazdagságát nem is számítva, még a külföldi történelmi atlaszok tartalmához viszonyítva is jelentékeny nyeresége a magyar történelmi kartográfiának az ókor népeinek fajszerinti 1 Minthogy ifjúságunk kezébe mégis csak ez a füzet fog elkerülni, kötelességszerűen felsoroljuk az észrevett hiányokat is. Hiányzik a történeti földrajz β néprajz és a történeti statisztika története, jóllehet Pesty Frigyes, Csánki Dezső, Ortvay Tivadar, Hunfalvy Pál, Acsádi Ignác közismert művei is felébreszthették volna az író figyelmét. — A 14. l.-on a 6—11, jegyzietszám téves. — A 33. l.-on Ivánfi Ede műve mellett nélkülözzük Csánki tanulmányának felemlítését. (Az új magyar és úgynevezett közös címerekről. Századok, 1916.) — A kiegyezés utáni korból nincs szó a pecséttanról (v. ö. 8., 9. 1.), noha Czobor és Csánki könyveit érdemes lett volna megemlíteni. — Helytelennek véljük Fejérpatakv László azon munkájának túlértékelését, (24. skk. 1.), amelyet tudományos diplomatikánk megalapítója a bécsi Institutban való tanulása és Sickel hatása előtt írt; aki hallgatta Fejérpataky előadásait, az jól tudja, mit taríott ő maga e legelső munkájáról.