Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243

A KIRÁLYI SERVIENSEK ÉS A Ρ ATRIMONI ÁLIS KIRÁLYSÁG. 279 familiaris, szolga éppúgy familiaris volt, mint a nagy uradalmak kezelője, várak castellanusa.1 Az egyik is, a másik is fáradozásáért az ellenszolgáltatást főképen ter­mészetben kapta, a kisebb lovat, ruhát, némi díjat, s az úr konyháján élt, a nobilis, maga is hatalmas úr, hivatal, birtok jövedelmében részesedett, vagy más módon élve­zett anyagi előnyöket.2 A familiaritasban mindenfajta társadalmi osztály találkozhatott s keveredett; épp ez a heterogén jelleg fontos reánk nézve a vizsgálódás szem­pontjából. A király famíliája is a legkülönfélébb elemekből verődött össze. „Előkelőbb tagjai lehettek, az időnkint ott tartózkodó 'urak, kik haddal, harcosokkal szolgálták 1 1288: Knauz. II. 247. 1.; 1290: W. IX. 531. 1. cívis fami­liarisa, ser vieil se; 1222—77: Kubinyi. I. 99. 1. cantor ser­viense; 1270: Η. ο. VIII. 128. 1. maior speculator serviense; 1238: Endlicher. 445. 1. „cum nummulariis autem seruiens comitis parochiani, uel cuiuscunque alterius non ineedat..."; 1287: Η. ο. II. 19. 1. „castrenses . . . seruientes comitis Johan­nis"; 1263: Η. ο. VI. 114. I., 1265: F. IV/3. 294-5. 1., 1268: W. VIII. 200—1. 1., 1272: F. V/1. 210—11. 1.. 1272: F. VI1/4. 142—4. 1., 1275: F. VII/2. 37—9. 1.; 1275: Hazai okl. 71. 1. várjobbágyok mint serviensek, familiárisok. Már Szekfű kiemelte, hogy ez a várszerkezet bomlásának egyik tünete (Serviensek, 24. 1.) s mutatja, hogy a hadrendszer a birtokos servienshadára tolódik át; 1230: W. VI. 484., 490. 1. castellanus serviense és 1291: Η. ο. VI. 376. 1. castellanus mint serviens. Némelyik olyan tehetős, hogy birtokot adományoz (1230: Soproni okl. I. 18. 1.), urával együtt hűtlenségbe esve. birtokot veszt el (1300: Η. ο. VI. 461. 1.). A família különféle elemeit szépen látni 1291: Knauz. II. 296. 1. „Andreám nobilem de Ayka, pala­tinum curie . . . Lodomerij, Strigon. archiepiscopi, Michaelem de Menchel magistrum paniferorum, oomitem Stephanum fllium Fulkus, Lukách paruum, magistrum Cephas, oomitem Ladislaum fllium Sukod, Zoerardum de calidis aquis, Alber­tum ciuem Strigon., seruientes eiusdem domini nostri archi­episcopi, nuper de exercitu regio de Theotonia reuerten­tes..." Hogy a serviensek között sok már a nobilis, 1260: F. IV/3. 25. 1.; 1265: F. X/3. 265. 1.; 1265: W. VIII. 122. 1.; 1268: W. III. 192—3. 1.; (= F. IV/3. 477—8. 1.) „de genere Sadan"; 1275: W. IX. 133. 1. „de genere Herman"; 1282: W. IX. 338. 1.; 1288: F. V/3. 409—410. 1.; 1289: H. o. VI. 343. 1. (= F. V/3. 462. 1.); 1291: Η. ο. VII. 220. 1.; 1295: F. VII/3. 108. 1.; „de genere Ludan"; 1296: F. VI/2. 19. 1.; 1300: u. o. 265. 1.; 1300: u. o-261. 1.; 1300: W. X. 374. 1. stb. 2 Erre vonatkozólag az Árpád-korban kevés az adat; ezek is inkább közvetve nyújtanak némi felvilágosítást. 1230: Zalai okl. I. 6. 1. „Nicolaus Alius Mossey de Gurle" végren­deletében „...item equos meos et boves quos habui, et ves­timenta mea reliqui uxori mee, de quibus duobus servienti­bus meis solvat stipendium suum, Martino scilicet dimidiam

Next

/
Oldalképek
Tartalom