Századok – 1927-1928

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság - 243

A KIRÁLYI SERVIENSEK ÉS A Ρ ATRIMONI ÁLIS KIRÁLYSÁG. 249 két terminus mögött más és más, két különböző társadalmi réteg jelenlétét gyanítsuk? István bán előtt 1249-ben a zágrábi várjobbágyok azzal vádolják Iruzlay fiát, loant és rokonait, hogy erdejükben akaratuk ellenére legeltetik disznaikat. Erre a nevezett loan rokonaival együtt az erdő használatát békésen átengedi a várjobbágyoknak. István bán poroszlóival beiktatja a várjobbágyokat az erdő birtokába. A határok leírása után így folytatja: „Ita tarnen quod illa silua pertinet solummodo ad iobagiones castri nomine iuris ipsorum, nobiles autem non habent ibi aliquant porcionem, nec illi habent porcionem ibi, qui sunt de genere seruientum regis."1 12oő-ben erről a bizonyos erdőről újra szó esik és pedig, midőn István bánt IV. Béla király Szlavónia várföldeinek vizsgálatára küldi ki, akkor a zágrábi várjobbágyok magukénak vallják az illető erdőt. A birtok, úgy latszik, azonban még mindig vitás volt, inert a bán szükségesnek látta az inquisitiót. A szomszédok bevallása alapján a várjobbágyok kezén hagyta a birtokot, A határleírás után (a fentebbi oklevéltől lényegtelen eltérésekkel) ugyanazt az „Ita tamen ..." kezdetű mondatot találjuk, mint a fenti, 1249-ben, hat évvel előbb kiadott oklevélben, anélkül, hogy maga a szöveg megemlítené ezt az előbbi határozatot." A két adat tehát támogatja egymást. Kétségtelen tehát — a két báni oklevél döntő bizonyítékot szolgáltat arra —, hogy az akkori köztudat ismerte a „nobilis" és a „serviens regis" eltérő jelentését. Bizonyos, hogy a „királyi serviens"-ek nem azonosíthatók a „nobilis"-okkal. Ε két adat annál jelentősebb, mert éppen jogi kérdés közben tesz a bán különbséget nobilis és királyi serviens között; ez pedig kizárja más 1 Smiciklas. IV. 412—3. 1. A „de généré seruientum regis", miként előfordul „de genere vdornicorum" (Pannonhalmi rendtört. X. 513. I.), „de genere equestri scilicet: militum regis" (Váradi Reg. 224. 1.) stb., a királyi serviensek különleges helyzetére látszik utalni a „nobilis"-szal szemben. Van „de genere Aba", de nehezen képzelhető el, mindenesetre egyedülálló lenne a „de genere nobilium". Ezzel ellentétben a királyi serviens mellett 1249: Smiciklas. IV. 383. I.; 1252: W. VII. 340. 1.; 1259: u. o. 515. 1.; 1276: Kubinyi. I. 97. 1. 2 Smiciklas. IV. 616—7. 1. Az oklevelet már Bartal: Commentariorum ad históriám status .iurisque publici Hungáriáé. I. 219. 1. (jegyzet) felhasználta, István bán kérésére az oklevelet átírja és megerősíti Béla király 1255: Smiciklas. IV. 6)7 —8. 1. v. ö. Szentpétery : Regesta. I. 330. 1. (1057. sz.)