Századok – 1927-1928

Értekezések - HORVÁTH JENŐ: Amerika és a magyar szabadságharc 231

232 HORVÁTH JENÖ. küldetés körül alakult ki az első irodalom, mely Amerika és a szabadságharc viszonyával foglalkozott.1 Az így feltárt részleteken kívül Stiles H. Vilmos északamerikai bécsi ügyvivő emlékiratai2 nyomán csak az 1848 decemberi közvetítési kísérlet, Pivány közlései nyomán pedig Breisach Lipót Richárd és az amerikai — főleg newyorki — magyarok akciója voltak ismeretesek. A jelenleg rendelkezésre álló források alapján, melyeket az elmúlt években a szabadságharc diplomáciai összeköttetéseire vonatkozólag a budapesti és bécsi levéltárakban találtam, a vonatkozó ismereteket jelentékenyen kiegészíthetjük és a következő módon rendszerezhetjük: A Batthyány-kormány annyira el volt foglalva mindazon kérdésekkel, melyek a belpolitikai és határmenti eseményekkel kapcsolatban felmerültek, hogy Bécsen kívül egyedül Frankfurttal lépett — az osztrák kormány tudtával és hozzájárulásával — érintkezésbe: abban a biztos tudatban, hogy Ausztria rövidesen maga is a kialakulni készülő Német Birodalom alkatrészévé lesz.3 Kossuth a Honvédelmi Bizottmány élén még 184S végén is csak akkor gondolt Amerikára, midőn a schwechati csata elveszett és Windischgraetz herceg az osztrák császári hadsereg élén Magyarországot megszállni ké-1 Így Kropf Lajos: Észak-Amerika és Magyarország 1848 és 1849-ben. Budapesti Szemle CVI. kötet. 1901. 161. 1., Pivány Jenő: Amerika és Magyarország követei 1849-ben és a Hülsemann-levél története. U. ott CXXX. kötet. 1907. 321. 1., Mann Dudley Ambrus küldetése. Századok XLIV. 1910. 353. 1., Damburghy követ úr. U. o. 497. 1., Mann Dudley Ambrus jelentései Clayton M. János külügyminiszterhez. U. ott 563. és 653. 1., Magyar-amerikai történelmi kapcsolatok. Budapest 1926. 2 Stiles H. Vilmos: Austria in 1848—49. 2. kötet. New York 1852. 3 Nem tőle indult ki és azért nem is a szövegben említem meg azt a magyar vonatkozást, melyre a bécsi államlevéltár külügyminisztériumi osztályában 1848 nyaráról akadtam. Hiilsemann György János lovag washingtoni osztrák ügyvivő 1848 július 17-én kelt 18. számú jelentésében Wessenbera: báró osztrák külügyminisztert üdvözölvén, közölte vele, hogy a londoni osztrák nagykövetség útján a magyar királyi külügyminisztériumtól Pulszky Ferenc államtitkár aláírásával átiratot kapott egy pozsonyi származású, Amerikában élő magyar állampolgár ügyében. Mivel azonban a nevezett új kormányhivatalt (a szövegben Hofstelle)